Századok – 1914

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A moldvai csángók eredete 545

604 DK. KARÁCSONYI JÁNOS. odaküldé követségbe.1

Ezt fölhasználván, a pogány litvák elfoglalták és 1349, sőt 1352-ig elfoglalva tartották Veresoroszországot. Mivel pedig akkoriban jog szerint a mai Bukovina és Moldva északi része is Veresoroszországhoz tartozott, ezzel együtt Moldva is megint pogány kézre került, vagy legalább is a litvák rablásai miatt lakatlan maradt. Az 1349—52-ig tartott háborúkban visszafoglalták ugyan a lengyel és magyar királyok Veresoroszországot és így Moldva is megnyílt a települők előtt, de ekkor meg I. Lajos királyunk Kázmér lengyel király javára lemondott Veresoroszországról és így Moldva is — bár azt I. Lajos határozottan magának követelte, — inkább a lengyelek és a Lengyelországból odavándorló német kereskedők hatása alá került. A lengyelek azután annyira berendezkedtek Veresoroszországban, hogy a moldvai vajda is egészen befolyásuk alá került. Legvilágosabb bizonyítéka ennek az, hogy a lengyel főpapok 1370 elején, még Kázmér király életében a lengyel ferenczrendüek buzgólkodása segítségével Moldva északi részén és Moldvaország részére kath. püspökséget alapítottak a mai Szeret városában. Krakkai András lengyel papot neveztették ki oda püspökké és a moldvai második vajda, Laczkó az ő rábeszélésükre lett katholikussá.2 1370 november havában Lengyelország és így Veresoroszország meg Moldva is I. Lajos hatalmába került s ő Veresoroszországot Magyarországhoz visszacsatolta. 1377-ben Veresoroszországnak és vele Moldvának Magyarországhoz való csatolása azt a reményt ébresztette az ágostonrendű remeteszerzet magyarországi ágánál, hogy most visszaszerezhetik egyik szerzetesük számára a milkovi püspökséget. Azért jöttek pedig erre a gondolatra, mert hiszen az 1347-ben kinevezett milkovi püspök Németi Tamás is az ő szerzetükből való volt. Most pedig épen volt arra alkalmatos emberük : Budai Miklós nevű, a ki állítólag Moldvában vagy legalább is Erdélyben született. Kedvező körülmény volt az is, hogy az 1348 után kinevezett lengyel eredetű milkovi püspök, Uski Albert épen meghalt. Kérték tehát az apostoli széket, hogy Budai Miklóst nevezze ki milkovi püspöknek. XI. Gergely pápa pedig 1371 szeptember 3-án kinevezte Budai Miklóst milkovi püspökké és föl is szentelte.3

Már mint '1

Fejér : Cod. Dip. IX /6. 36. 2 Fejér: Cod. IX/4. 246. Pór Antal : A halicsi érsekség. Kath. Szemle, 1900. 109. Auner Károly értekezése a Revista catolica. Bukurest, 1913. 227—28. 1. 3 Urkundenbuch zur Gesch. des Deutsch, in Sieb. II. 366—67.1