Századok – 1914
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Vasárnapi Ujság - 540
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 588 Zu dem Artikel über die österreichischen Hausgesetze. Túrba felelete Schiller Bódognak az előző számban közölt értekezésére. — A füzet tartalmából még kiemeljük : A. von Berzeviczy : Die Sonette Michelangelos und Shakespeares ; I. Trostler : Briefe von Julius Leopold Klein an Varnhagen von Ense ; D. v. Rexa : Johannes Duchon ; E. Rombauer : Lenau in Winnenthal ; A. Kohut : Ein altes Urteil über die ungarische Lyrik. Urania. Május. — Vasadi Balogh György : Az 1514-iki parasztlázadás. A Dózsa-féle lázadást ismerteti részletesen. — Tass Antal : A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. Folytatólagosan tárgyalja az ókor csillagászatát, az alexandriai iskolát, melynek jelentős eredményei után hanyatlás állt be. — Marczinkó Ferencz ismerteti Márki Sándornak a Magyar Tört. Életrajzokban megjelent Dózsa-életraj zát. Városi Szemle. 1914. 1—2. sz, Feleky Géza : A művelődéstörténeti múzeum problémája és a Fővárosi Múzeum. Szerinte a XIX. század elején indúl meg a mai főváros kulturhistoriája s innen kezdve lehet a múzeumnak a város kultúrtörténeti emlékeit gyűjteni, továbbá magyar festők műveiből lehetne e múzeumban egy városi magyar képtárt szervezni. 3—4. sz. Barczen Gyula : Budapest felméréseiről. A régi Pest, Buda és Óbuda térképeit ismerteti a XVIII. század végétől kezdve. — Krammer Dezső : Városi fiókmúzeumok. A felállítandó városi fiókkönyvtárakban szervezendő múzeumokkal és az ide helyezhető múzeumi anyagokkal foglalkozik. Vasárnapi Újság. iï. sz. Gül baba legendái. A budai Rózsadomb sírkápolnájában nyugvó mohamedán szent élettörténetét ismerteti. — Zuboly : Magyar lánczhidak és hídtervek. A Pest és Buda között Széchenyi kezdeményezésére létesítendő Dunahídak magyar tervezőivel, különösen Vásárhelyi Pál 1838. évi hídtervezetével foglalkozik. — Polgár Géza : A hegedű. A hegedükészítés történetét adja elő és kimutatja, hogy a Cremonába vándorolt német Tiefenbrücker Gáspár készítette az első mesterhegedüt 1510-ben. —Holub József : Reinhold Lubenau utazásai Magyarországon a XVI. század végén. V. ö. a Magy. Könyvszemle czikkét. 12. sz. Oláh Gyula : Az aradi polgári tüzérek. Az aradi polgári tüzérsereg eredetét s a szabadságharcz alatti szereplését ismerteti. 13. sz. Gabnay Ferencz : A római hajviselet fejlődéstörténete. A hajápoló eszközök használatának fejlődését s egykorú emlékek alapján a női hajviselet alakulsait ismerteti. 14. sz. Oláh Gyula : A húsvét megünneplése Aradon 1849-ben. Az aradi várban parancsnokló Berger osztrák tábornok az aradi polgárság ünnepeit a város ágyúztatásával nyugtalanította s ezért 1849-ben a szabad ég alatt ünnepelte a polgárság a húsvétot a honvédsereggel együtt. 15. sz. Iván Ede : Ybl Miklós. Születésének száz éves jubileuma alkalmából visszatekint a nagy művész életére és alkotásaira. — Takáts Sándor : Csonkabég és Czunkenberg. A Buda visszafoglalásakor magyar fogságba jutott s kikeresztelkedett török vitéznek és fiának élettörténetét ismerteti. — Myskovszky Ernő : II. Rákóczi Ferencz nagysárosi várkastélya. A várkastély történeti múltjával foglalkozik. 16. sz. Markó Miklós : Néhai gróf Pál ff y János bécsi palotája. A palota 1804-ben épült s első tulajdonosa Dolin franczia nagykövet volt. Pinczéiből titkos út vezetett a Burgba. Bútorai között sok történelmi emlékű is van.
