Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 527

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 527 (Mykenai) valószínűleg Skythián át (Karagodenaszk) a kobáni terület felé hatolt be s innen a gót vándorlás révén (brassói gyűrű és Childerik frank sírja) Nyugat-Európa felé került, Nagy G. véleménye szerint a mesopotámiai-sumér állatköri jegy maradványa, s mint ilyen, egy korai kaldéikus csillagászati korszak emléke. Műtörténeti tekintetben ez a motivumvándorlás, a plastikai érzéktől a coloristikus törekvések felé való értékváltozást, a művészi formalátás »elázsiasodását« jelenti. 12. A frank-meroving, valamint magyarországi koraközépkori sírleletekben gyakran előforduló griffes quadrupes-motivum a skytha műgyakorlatra vezetendő vissza. 13. Ha a feltételezett középázsiai művészetet északi Európával az állat-szalag-diszítés, Szibériával az ábrázolt testrészek külön-külön tagolása, a feketetenger-melléki görögséggel a filigránmű, Indiával a coloristikus elv felé való törekvés, s a skythasággal — bizonyos általános dispositión kívül — a tartalmi kapcsolatok kötik össze, akkor joggal feltehető, hogy Perzsia, a zománczművészet ősi hazája a rekeszes zománczot adta móringúl az új művészetnek. Igazolásul szolgálnak a Wolfsheimban lelt szasszanida csat és a Cabinet des Médailles II. Kozrev-tálja. — Kémenes Antal a ditrói Tászoktetó nevű hegyen előkerült sziklafeliratokat ismerteti előzetesen, a melyeket Kováts István dr. az Erdélyi Nemzeti Múzeum archaeologusa fedezett fel és fog részletesen feldolgozni. A bekarczolt jeleket eddig nem sikerűit megfejteni ; Kémenes a XIII. században a hegyek közé menekült székelyekkel kívánja kapcsolatba hozni. — Alapi Gyula dr. a komáromi görög templom stallumait ismerteti, a melyek egy korábbi majki kamaldúli templomból kerültek oda II. József idejében. — Omer Feridoun Ali Damad pasa nagyvezér (f 1716. aug. 3.-án, Belgrádban) sírkövét, valamint Elhadzs Besir belgrádi kizlár aga 1741. évi feliratát (a temesvári múzeumban) ismerteti. — Ernyey József folytatja a szláv régészeti irodalom ismertetését s kivált Niederlének az állítólagos szláv »halántékgyűrűről« való véleményével foglalkozik. — Munkácsy Mihály a kazáni városi múzeum Lihacsev-gyüjteményéről közöl czikket. — A »Különfélék« rovatban a zsámbéki római kori keltakocsi maradványairól olvasunk előzetes jelentést ; László Ferencz pedig az Erősdön általa végezett ásatásokról számol be, a mely őstelep a Trójából kiinduló praemykénéi festett edény-kultura egyik legfontosabb s most már Európaszerte híres góczpontja volt« ; az ásatásokat a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából végezte. A Tengerpart 1914. 90. sz. Somogyi Gyula. A nagysallói csata emléke czímmel Schultz Bódog tábornok vitézségéről és a csata emlékére 1861-ben felállított szobor-ünnepélyről ír. Az Újság. 1914. 102. szám. Váradi Antal. A várkastély kápolnája. (A régi Buda történeteiből.) A kápolna történetét írja meg. — 110. szám. »Tabán és Óbuda legrégibb házai«-ról közöl adatokat a névtelen czikk. — 116. szám. dr. Huttkay Lipót. Napoleon régi magyar irodalma. Napoleonról megjelent néhány régibb magyar történeti munkát ismertet. Budapest. 1914. 116. sz. Váradi Antal. Ágyúzzák Pestet. Pest nek 1542-ki ostromáról ír. Budapesti Szemle. Április. Marczali Henrik : Társadalmunk történeti fejlődése gazdasági alapon. E dolgozat czélja a magyar társadalom erőinek, fejlődésének, történetének áttekintése. A társadalom lassan él s fokozatosan fejlődik, erői állandóbbak, mint az állam múló formái. A magyar társadalom aristokratikus, a társadalmi egyenlőtlenség alapja : a zsákmány, a dicsőség. Szt. István