Századok – 1914

Történeti irodalom - Lakos Béla: Heltai Gáspár reformátor és kora 524

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 524 implicite benne rejlő gondolatokat. Történettudomány nincs, a mennyiben ratio cognoscendiűl az érték, az idea, az eszme fogalmát el nem ismeri. Az emberi kultura életét az eszmék vezérlik. Ebből következik, hogy külön történeti törvények nincsenek, ilyenek megállapítására törekedni képtelenség. A történet nem ad törvényt, csak szemlélteti az axol. giai törvényeket. Hasonlókép nem feladata a történettudománynak az értékelés ; ez is értékelméleti feladat. Ha meg is engedjük, hogy a történetírásnak vannak mellékczéljai (testis temporum, magistra vitae), az másodrendű és mint puszta toldalék jöhet számba. A vallásnak fundamentális helye van a kultura összességében ; önmaga is teremt sajátos kulturális alkotásokat, a vallásosan meghatározott emberi szellem alkotásait. Ezeknek phaenomenologiai felfogása és magyarázata az egyháztörténelem. Tehát a keresztyén egyháztörténelem nem egyéb, mint a keresztyén vallásos szellem fejlődésének története. A következő részben a szerző áttekintő összefoglalásban ismerteti a ker. egyháztörténetírás fejlődését Baurig. Az ismertetés rendjén kritikai elemzés tárgyává teszi az egyháztörténetírók »magyarázatait« s úgy találja, hogy igazi obiectiv-immanens magyarázat csak Baurnál található. Ezen történeti kitekintéssel indirecte erősíti a maga álláspontját. E derék dolgozat tartalmas bizonyíték egyfelől Böhm Károly philosophiai rendszerének egyetemes és gazdag termékenysége mellett, de bizonyság a szerző történetírói hivatottsága mellett is : megvan benne a részletek gazdag ismerete s a részleteket egybefűző magyarázat szükségének eleven érzete, valamint a képesség is, hogy a kultura tényeit a maguk jelentőségében meg is magyarázza. Dr. Kristóf György. Lakos Béla: Heltai Gáspár reformátor és kora. Budapest. Kókai L. 1913. 8° 55 1. Szerző, ki a reformatio magyarországi vonatkozásainak buzgó kutatója, jelen tanulmányában Heltainak, a reformátornak szerepét és jelentőségét ismerteti. Felfogása szerint »Heltainak reformatori működése feltünteti az evolutio nagy harczában azokat a különböző epochákat, melyeken keresztülment a Báthoriak trónralépteig az erdélyi reformatio«. Szerző az ő munkásságának tulajdonítja, hogy Dávid Ferencz vallási felfogása kész talajra talált Erdélyben. Valóban Heltai vallási élete Catechismusától, mely azt mutatja, hogy az új vallásnak alapját képező dogmai kérdések még nem voltak elintézve, egészen addig, míg Dávid Ferencz theologiai irányához csatlakozott, ugyanazt