Századok – 1914

Történeti irodalom - Téglás Gábor: Dáczia megdűlésének története. Ism. Finály Gábor 520

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 520 Akademie der Wissenschaften gewählt werden«. Öle csempészték be a magyar történelembe az Árpádok dynastiáját, ők a Habsburgok ellenségei, a kiket a törökök segítségével szeretnének megsemmisíteni és a katholikus egyház ellenfelei (144. 1.). Bizony a papiros nagyon türelmes és vad agyrémeknek is helyet ad. Azt hisszük az olvasó ezek után tisztában van a szerzővel és »tudományos« módszerével. A munkának fele kiírás, vannak 10—15 oldalas citatumai. A középkori módszert jellemzik etymologiái is. Csak két példát említek. A debreczeniek cíviseknek — polgároknak nevezik magukat, mert bolgár eredetűek (77. 1.). A parasztságunk meg Buddha-imádó volt, mert a paraszt szó imádót jelent, de rendesen a »buta paraszt« kapcsolatban használatos, pedig a magyar paraszt nem buta, úgy hogy ez a mondás Buddha imádásának emléke (267. 1.). Nagyon jól tette szerző, hogy munkáját német nyelven adta ki, a művelt német közönség méltóan fog elbánni vele. Őszintén sajnáljuk azonban az időt, a mit a szerző sok ollózása mellett is munkájára fordított s a jelen sorokat is azért írtuk, hogy megkíméljük az olvasókat a munka átolvasásának haszontalan fáradságától. D. S. Téglás Gábor: Dáczia megdűlésének története. Budapest, 1913. 8-rét. 117 lap. Az ókori történetnek egyik minket legközelebbről érdeklő kérdését fejtegeti ez a füzet, a mely az érdeklődő olvasót szószaporító, élvezhetetlen fecsegésével már első lapjaival is elriasztja magától. Ha nem győződtünk volna meg a.rról, hogy a Budapesti Szemlének a czímlapon idézett füzeteiben tényleg megjelentek ezek a nagyhangú fejezetezímek kelékes értéktelenségek, jó tréfának kellene tartanunk ezt a hivalkodást. Mindenekelőtt lássuk a tudományos eredményt : Aurelianus 275 nyár elején üríti ki Daciát (109. lap) s a légiók a Vulkán szoroson át távoznak Daciából (115. lap). Eddigelé az volt a közhit, hogy Dacia kiürítése 256/8-ban, legkésőbb 271/2-ben történt, s most 117 lapnyi bizonyítással és czáfolással megtudja a világ, hogy az eset 275 nyarán esett, ezt hiszed úgy-e, nyájas olvasóm ? Hiszen, ha így állana a dolog, akkor Téglás értékes munkát végzett volna, mert egy történeti tévedést igazított volna helyre monographiájával. Más világításban tűnik fel azonban ez az érdem, ha Téglás fejtegetéseiben tudományos érveket próbálunk keresni. A tudományos érveknek első kelléke a hitelesség. Már pedig, hogy tarthassunk hitelesnek olyan bizonyításokat, a hol a sajtóhibák