Századok – 1914
Történeti irodalom - Szalay László: Magyarország története. Függelék a VI. kötethez 517
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 517 jövője iránt érdeklődik.1 Még az évben haza is érkezik s már június 12-én Fleglernek ír. Hozzá intézett leveleiből ismerhetjük meg irodalmi terveit. A magyarság lelkes barátjának nyeri meg, könyveket küldöz neki, sőt a maga és családja fényképét is. Történelmi kérdések hozzák Kazinczy Gáborral is levelezésbe. Családja fenntartása nagy gondot okoz neki s ezért szorgalmasan ír és ad ki történeti forrásműveket.21861-ben képviselővé választja a pest-lipótvárosi kerület s az országgyűlés rövid életében is nagy munkát fejt ki. A feloszlatás után Flegler előtt erősen elítéli Schmerling politikáját. A politikától ismét megválik s folytatja történetírói működését. Dolgozik tovább serényen, szinte túlzottan s a betegség erőt vesz rajta. Üdülni megy Wildbadba, de állapota rövid idő alatt rosszabbra fordult s haza felé való útjában Salzburgban 1864 július 17-ikén meghalt. Talán kissé hosszasabban foglalkoztam Szalay László leveleivel, de tartalmi becsük megérdemli. Természetesen az egyei levelek különböző értékűek. Míg nejéhez írott, bizalmas leveles az író egyéniségéhez, terveihez, családi életéhez nyújtanak adatokat s érdeklődési körük szűkebb, bővül ez Szalay szerepe, a czímzett és a tárgy szerint. Irodalmi szempontból becsesek a Szemere Pálhoz, Kazinczyhoz, báró Eötvös Józsefhez és Fleglerhez írottak, míg történeti becsüek, a melyeket Blackwellhez és Szemere Bertalanhoz intézett. Sajnálhatjuk, hogy az Eötvöshöz intézett s már jelzett levélen kívül hiányzik sok becses levele, mint a Sainte-Beuve-hoz 3 és a diplomatiai szerepléséből írottak, hogy csak a jelentősebbeket említsük. A kötet becsében csak nyert volna, ha az értékesebb hozzáintézett leveleket is olvashattuk volna, mi azonban a kötetet lényegesen megváltoztatta volna. így is jelentős nyereség irodalmunkra.4 Dr. Závodszky Levente. Szalay László : Magyarország története. Függelék a VI. kötethez. Budapest, Stephaneum. 1914. 8° 12 1. A mikor Szalay László 1864 július 17-én elhúnyt, nagy műve csonkán maradt. A hatodik kötet ötödili fejezetéből csak néhány sor került kinyomtatásra. Irodalmi hagyatékában azonban maradt még négy oldalnyi kefelevonat fia, Szalay Pál birtokában. Ezt a kefelevonatot nyomatta ki most báró Szalay Imre, a Nemzeti Múzeum igazgatója, a ki az érdeklődőknek szívesen küld belőle. A mű így is mondat közepén szakad meg, minthogy ez azonban 1 U. o. 259. 1. — 2 U. o. 273., 282. 1. — 3 Lásd 229. 1. — 1 Súlyos hiba van a 282. lap jegyzetében ; Romulus Augustulus az utolsó nyugati gót császár, ha ugyan nem elírás.
