Századok – 1914

Történeti irodalom - Szalay László levelei. Kiadta dr. br. Szalay Gábor. Ism. Závodszky Levente 512

TÖRTÉNETI IRODALOM. 515 a büntetőtörvénykönyv készítésére kiküldött országos bizottság jegyzője lett. E réven ismerkedik meg nemcsak hazánk politikusaival, köztük Deákkal, hanem a heidelbergi egyetem híres jogtudósával, Mittermayer Károlylyal is. 1843-ban Korpona követeként küldi az országgyűlésre, de lemond, a mikor 1844 július i-én a »Pesti Hírlap« szerkesztését vette át, mely ez idő óta mint a centralisták organuma a reformok és haladásunk szükségességét hangoztatja. Elveik diadalát hozta meg az 1848-iki országgyűlés. Szalay is visszakerül a politikai életbe, mint osztályfőnök Deák igazságügyministeriumában. A kormány csakhamar új teret jelölt ki, Frankfurtba küldte ifj. Pázmán dy Dénessel az alkotmányozó nemzetgyűléshez megbízottként. Becsülettel tölti be helyét, de a sikert meggátolja a bécsi ministerium ellenhatása. Közben kitör a szabadságharcz, Szalay tovább halad diplomatiai útján Párisba, Londonba, Brüsselbe, s a függetlenségi nyilatkozat kihirdetése után Zürichbe vonul, bevárva az események fordulatát. A nemzeti katasztrófa erősen lesújtotta, egy-két hét alatt megőszült. Családjától távol, idegenben, bizonytalanságban élt. A magány, aggodalma hazájának sorsa felett történetíróvá tette. »Tanulmányozni fogom nemzetünk történetét, hogy lássam, lehet-e reménylenünk ?« — írja Eötvösnek.1

így fog hozzá Magyarország története cz. főművéhez, melyről első említés feleségéhez 1850 aug. 8-ikán kelt levelében található.2

Még az év őszén családja is hozzáköltözik, »s a gyermekek gonddal tartogatják a szüléket«. Helyzete nem rózsás. »A mit ma szerzek, azt a holnapi huszonnégy óra elviszi magával« írja régi barátjának, Szemerének.3 1851-ben Rorschachba költözik, művén azonban fáradhatatlanul tovább dolgozik s a II., III., IV. köteteket már itt írta. Megismerkedik Flegler Sándorral, a kivel élte végéig levelezést tart fenn, melynek leginkább a magyar történetirodalom a tárgya. Fleglernek írt levelei helyenkint egész forráskritikává szélesednek ki.4 Állást is keres, hogy családja sorsát biztosítsa. Nem szándékozik hazamenni, porosz hivatalt akar vállalni, de nem hiszi, hogy ilyen kínálkozzék.5

öcscse révén útlevelet is akar szerezni Németországba, de terveit az 1853-iki milánói és pesti mozgalmak elseperték.6

A politikától húzódik, active nem vesz részt az emigratio mozgalmaiban s már inkább a historikus szemével nézi a vezetők viszálykodását. Blackwell-hez intézett levelei igen becsesek, a nagy események szereplőinek jellemzésén azonban visszatükröződik lelki állapotának pessimismusa. Leghőbb 1 U. o. 21. 1. Kár, hogy e levél a gyűjteményből hiányzik. — 2 U. o. 141. 1. — 3 U. o. 145. 1. — 4 Levelezésük 1851—1863-ig tartott. — 6

U. o. 148,. 194 1. — 6 U. o. 196. és 198 1. 54*