Századok – 1914
Értekezések - VONHÁZ ISTVÁN: A szatmármegyei német telepítésről - 496
504 DR. VON HÁZ ISTVÁN. modványból kitűnik, már körülbelül 40 sváb gazdája volt és csak 9—10 magyar. Áz 1751—1765-ig szóló anyakönyvek szerint az új sváb telepesek száma 26, a szomszédos községekből, különösen pedig Csanálosról, költözötteké sokkal nagyobb. Az 1766-iki összeírás 68 sváb gazdát és zsellért említ, a kik közül régi vállaji lakos 22, más községekből költözött 42 (Csanálosról 21), és új telepes csak 4. Az 1766-tól 1775-ig terjedő időben is csak mindössze 6 külföldről telepedett van. Szakaszra.1 1749-ben telepedtek az első sváb lakosok, a mint ezt egy 1767 okt. 14-iki összeírás világosan mondja. De tűzvész folytán a régebbi anyakönyvi adatok elpusztultak, úgy hogy csak az 1770-iki összeírásban akadunk először a szakaszi sváb lakosok nevére. Ezen összeírás szerint a családnevekből következtetve más sváb községből költözött 35 gazda (Krasznabéltekről 12), új telepes 6. A szakaszi 42 adóköteles gazda közt 41 volt sváb és 1 oláh. Külföldről a következő 20 év alatt csak egy férfi telepedett le : 1780-ban. Az 1786 jún. 23-iki verekedési per szerint a községnek 44 sváb férfilakosa volt, a kik közül régi 30 és más sváb községből költözött 14. Tasnádra2 1750-ben báró Bánffy Farkas, 1757-ben pedig id. Vay László telepített sváb lakosokat. Az 1754—1774-ig terjedő anyakönyvek szerint külföldről telepedett 38 felnőtt sváb férfi a községbe, a szatmármegyei sváb helységekből, különösen pedig Nagykárolyból és Mezőpetriből sokkal többen költöztek be. Gilvácson3 a nagymajtényi anyakönyvek szerint 1751-ben már voltak sváb lakosok. Az 1760-iki fajegyzék 32 sváb férfilakosról emlékezik meg. Ezek közül más sváb községekből költözött 23 (Nagymajtényból 14), külföldről való új telepes 9. Az 1766-iki összeírás 35 sváb gazdája közül régi 21, beköltözött 11 (Nagymajtényból magából 8), új telepes 3. Az egyetlen zsellér is Nagymajtényból való. Gilvács, tehát majdnem teljesen a tőszomszédos Nagymajtényból nyerte sváb lakosait. Csak még az 1774-iki nagymajtényi anyakönyv tud egy gilvácsi új telepesről. Kálmándon4 a kaplonyi anyakönyvek szerint 1752-től vannak svábok. Ezen anyakönyvek alapján 1752—1756-ig a külföldről Kálmándra települtek száma 22, a szomszédos sváb községekből (különösen Csanálosról és Nagykárolyból) költözötteké jóval nagyobb. Az 1760 jan. 24-iki fajegyzék szerint régi kálmándi sváb férfi van 13, beköltözött 27, külföldről telepedett 8 (= 48). Az 1766-iki összeírás 68 férfilakosa közül régi 41, beköltözött 19, új telepes 8. Az 1744 aug. 17-iki jegyzék 66 sváb gazdája közül külföldről csak 4 telepedett be, a 4 zsellér közül pedig 2. Király darócznak5 a nagymajtényi anyakönyvek szerint 1753-ban 1 Kisközség, Erdődtől délre, 1749—1771 Krasznabéltek fiókegyháza, 1771—1779 önálló plébánia, azután 1817-ig Krasznasándorfalu filiája. Lakosai 1910-ben: róm. kath. sváb 580, gör. kath. 254, izr. 19. 2 Szilágymegyei nagyközség, lakosai : róm. kath. 1720, gör. kath. 1080, ref. 1595, izr. 670. 3 Kisközség Nagymajtény mellett, lakosai : róm. kath. sváb 498, gör. kath. 127, ref. 32. 4 Kisközség, Nagykárolytól északra, Kaplony filiája 1804-ig. Lakosai: róm. kath. sváb 1059. 6 Nagyközség, Nagykárolytól délkeletre. Lakosai : róm. kath. sváb 1026, gör. kath. 1158, ref. 535, izr. 157.
