Századok – 1914

Értekezések - VONHÁZ ISTVÁN: A szatmármegyei német telepítésről - 496

500 DR. VON HÁZ ISTVÁN. I és külföldről való új sváb telepes lehet köztük 6, mivel ezeknek a családneve eddig még egy sváb községben sem fordult elő. A sváb lakosok száma tehát, a mint a keresztelések gyér volta mutatja, nagyon kevés volt. Hosszú idő után 1736-ban akadunk ismét nagykárolyi sváb 4 összeírásra. E szerint adófizető sváb mesterember volt ezen időben a városban 8, a kik közül régi 3, Mezőfényről és Nagymaj tényből költözött be i—i, új telepes pedig 3. Az 1736—1743-ig terjedő keresztelési anyakönyvekben 43 olyan sváb katholikus szerepel, a kiknek a családneve eddig még nem fordult elő Nagykárolyban. Ezek közül 15 a szomszédos sváb községekből jött, 28 pedig külföldről telepedett. Az 1744-iki összeírás 7 sváb mesterembert említ Nagykárolyban : régi 2, Erdődről költözött 1, új telepes 3. Az 1744., 1745., 1746. és 1747-iki keresztelési anyakönyvek szerint az új családnevek tulajdonosai közül (=93) más sváb községekből érkezett 52, külföldről telepedett 41 (1744: 10, 1745 : 11, 1746 : 5. 1747 : 15)Egy magyarnyelvű feljegyzés szerint 1747. jan. 8-án 14 új sváb lakos érkezett Nagykárolyba : a különböző sváb községekből 11, új telepes 3. Egy 1747-iki csonka összeírás (148 összlakossal szemben) 19 sváb férfilakost sorol fel, a kik közül régi 10, költözött 7, külföldről telepedett 2. A szintén csonka, de az előbbinél bővebb 1748-iki összeírás 71 nagy károly sváb gazdáról emlékezik meg ; van köztük 51 régi, 14 költözött és 6 új telepes. Az összes gazdák száma 210. Az 1748. és 1749-iki keresztelési anyakönyvekben szereplő svábok közül más községekből érkezett 12, külföldről telepedett 18 (1748 : 7 ; 1749 : ")• Az 1734—1749-ig felsorolt anyakönyvi és összeírási adatok arról tanúskodnak, hogy ezen 15 év leforgása alatt úgy a szomszédos sváb községekből való beköltözések, valamint a külföldről történt telepítések megszakítás nélkül folytak. Úgyszólván egy perczig sem szünetelt a sváb költözöttek és telepedettek tódulása Nagykárolyba, mint központba. Fenti adataink szerint ezen 15 év alatt 114 felnőtt sváb lakos telepedett a külföldről Nagykárolyba. Sokkal nagyobb természetesen azoknak a száma, a kik a környékbeli sváb falvakból költöztek a városba. Nagyobb arányokat öltött Nagykárolynak sváb telepesekkel való benépesítése 1750-től kezdve. Ezen év április 27-én állította ki ugyanis Károlyi Ferencz Therfelin (Dörflin) Antal számára azt a latinnyelvű útlevelet, a melylyel nevezett sváb a sváb Schwarz waldba utazzék, hogy onnan svábokat hozzon Magyarországba Károlyi Ferencz birtokaira. Dörflin Antal maga is újonnan, vagyis nem régen telepedett sváb lehetett, mivel családneve addig egy sváb községben sem fordult elő. A »Schwarz wald« nevet bizonyára nem kell a szorosan vett Schwarz wald vidékére értelmezni, minden valószínűség szerint Württemberg azon része értendő alatta, a honnan az eddigi