Századok – 1914

Értekezések - PELZ BÉLA: A haimburgi béketárgyalások. 1621 január 25–április 22 - 477

A HAIMBURGI BÉKETÁRGYALÁSOK. 481 a Harrach által készített tervezethez, melyet a császár is magáévá tett s melynek alapján a tanácskozás folyt. »A tárgyalások színhelye Bécs, Bécsújhely vagy Bruck an der Leitha legyen. Biztosok lehetnének Meggau, gr. Preiner, Salm, Eszterházy s a magyar titkár. Ha pedig egy magyar püspököt is küldenének, nem kell neki átengedni a vezetést. Ezeknek határozott utasításokat kell adni, de teljhatalmat nem. Az instructiókat szerkeszszék a magyar tanácsosok, de a következő alapon : Bethlen mondjon le a királyságról, a királyi czímről s vonuljon vissza Erdélybe ; a rendek pedig semmisítsék meg Bethlen királylyá választatását, vessék alá magukat Ferdinándnak, mint koronás királyuknak, s fogadjanak örök hűséget ő felségének. Ezzel szemben jelentse ki ő felsége, mire hajlandó Bethlennel szemben és a rendeknek, hogy régi törvényeik szerint fog kormányozni. Itt azonban figyelembe kell venni a következőket : a mit újabban ő felsége és a papság ellen országgyűlésen, vagy más úton határoztak, semmis. A papságot helyezzék vissza javadalmaikba s biztosítsák a katholikus vallásnak a szabad s zavartalan gyakorlatot. O felsége büntethessen meg egyeseket. A nádor hatáskörét csökkenteni kell. A török határt németekkel kell megszállani. A híveket nemcsak vissza kell helyezni birtokaikba, hanem kárukat is meg kell téríteni. Az összes foglyokat bocsássák szabadon. A bécsi pontokat s az utolsó országgyűlés (1619) végzéseit át kell vizsgálni, nem szükséges-e rajtuk valami változtatás. Adót kell kérni ő felsége hadainak kifizetésére. És mert a tárgyalások a franczia követek közvetítése mellett fognak folyni, jó volna, ha a császári biztosok előbb velük tanácskoznának és megegyeznének, hogy a dolog majd könnyebben menjen. Bethlennel külön kell tárgyalni, mert aligha fog illő kárpótlás nélkül az országból kivonulni és el kellene őt szakítani a rendektől, így majd könnyebben jutnak czélhoz.«1 E tervezet azt mutatja, hogy az udvar vagy túl nagy optimismussal fogott e tárgyalásokhoz, vagy szintén csak az volt a czélja, a mi Bethlennek : időt nyerni. A míg megkezdődhettek a béketárgyalások, a franczia követeknek még sok akadályt kellett elhárítaniok. Az első nehézséget a tárgyalások színhelyének megállapítása okozta. Bethlen szerette volna, ha, mint eddig is, magyar földön tartanák. De Ferdinánd, ki már a pozsonyi és beszterczei tárgyalásokat is megaláztatásnak vette, semmikép sem volt hajlandó biztosait ismét Magyarországba küldeni s Bruck és Bécs között engedett 1 Udv. ltár. Hung. 1620 decz. 20. — Gindely : Okmánytár Bethlen Gábor fejedelem történetéhez. 247. 1. Századok. 1914. VI. füzet.