Századok – 1914

Értekezések - PELZ BÉLA: A haimburgi béketárgyalások. 1621 január 25–április 22 - 477

478 PELZ BÉLA. Mielőtt a francziák további lépéseket tehettek volna, kettős katastropha következett be : november 2-án a budai pasa elfoglalta Váczot, 8-án pedig Miksa megsemmisítette a cseheket. E két esemény siettette a tárgyalásokat, mert Vácz elfoglalása meggyőzte Bethlent arról, mily kevéssé számíthat a törökre, a csehek veresége pedig megfosztotta legjobb szövetségesétől s felszabadította az addig lekötött császári hadakat. S habár nem voltak is komoly békekötési szándékai, mégis, hogy kellő ideje jusson, hogy a porta segítségét megnyerje, seregeit összegyűjtse és új szövetségeseket kereshessen, hogy a leverteket vigasztalhassa és segíthesse : maga sürgette a tárgyalásokat, melyekhez Ferdinánd már megadta beleegyezését. Ferdinánd már nov. 4-én helyeselte a francziák lépését, hajlandónak is mutatkozott tárgyalásokba bocsátkozni, csak 40 napi haladékot kért, hogy ily fontos ügyben kikérhesse előbb családja tagjainak és a választófejedelmeknek tanácsát.1

Ismételte ezt 6-án az előtte megjelent követek előtt is, kik még aznap előterjesztették javaslatukat, miképen gondolják a dolgot rendezhetni. Ferdinánd ezt kegyesen meghallgatta s kérte őket, igyekezzenek rábimi Bethlent arra, hogy szövetségeseit ne akarja belefoglaltatni a fegyverszünetbe és várják türelemmel családja tagjai s a választók feleletét, mikor majd végleges határozatot mondhat.2 Közbeesik a fehérhegyi csata, úgy hogy egyidőben küldhette meg családtagjainak és a választóknak a hírt a francziák békefáradozásairól és a csehek le veret éséről. Hogy Ferdinánd a csehek felett aratott diadal után is még hajlandó volt Bethlennel tárgyalásokba bocsátkozni, annak az volt a főoka, hogy nem akarta megsérteni a francziákat és már csak puszta udvariasságból és előzékenységből nem vonhatta vissza néhány nap előtt tett igéretét. Különben is serege még Csehország szívében hadakozott s előbb be kellett fejeznie Csehország pacificatióját tűzzel, vassal, rablásokkal, tömeggyilkolással, birtokelkobzásokkal. A császári seregek e garázdálkodása, melynek semmi sem vethetett gátat, egész Európában borzalmat keltett. Hogy mily szerencse volt Ferdinánd részéről az udvariassági és óvatossági actus, megmutatták a következmények. A fékevesztett sereget t. i. már senki és semmi sem tudta összetartani, se fővezéri, de még császári parancsra sem hederítettek ; igaz, hogy az utóbbira maguk a vezérek sem igen hallgattak s a katonaság csak az ő szép példájukat követte.3 Míg Cseh-1 Udv. ltár. Hung. 1620 nov. 4. 2 Udv. ltár. Hung. 1620 nov. 6., 8., 9. 3 Bővebb részleteket 1. Gindely : Geschichte des 30-jährigen Krieges. IV. k. - ...