Századok – 1914
Értekezések - VONHÁZ ISTVÁN: A szatmármegyei német telepítésről - 405
414 DR. VONHÁZ ISTVÁN. összeírás szerint Erdődön már csak 37 adófizető sváb gazda volt (38 telekkel), ezek közül is 9 újabban telepedett le. Mily nagymérvű csökkenés az 1738-iki 81 gazdával szemben ! Egészen máskép haladt és gyarapodott a tiszta sváb lakossággal biró szomszédos Béltek. Az 1738 márcz. 28-iki magyar nyelvű összeírás 71 sváb gazdát és 5 özvegyasszonyt mutat ki Bélteken (76 telekkel). A 71 sváb gazda közül 1730-ban érkezett : 27, 1730 és 1733 között : 9, 1733 május 3-án : 20, 1735 május 4-én : 1, újabban : 14. Az 5 özvegyasszony közül : 2 1730-ban érkezett, 3 pedig újabban. A haladás szembetűnő. Emelkedést mutat az 1745 ápr. 4-iki magyar nyelvű összeírás is. E szerint volt Bélteken 77 adófizető sváb gazda és 10 özvegyasszony, összesen 87 telekkel. Feltűnő nagy az özvegyasszonyok száma, a mi valószínűleg az 1737—43. pestisnek tulajdonítandó. Az özvegyek nagy számáról panaszkodik egy 1748 okt. 27-iki bélteki költségjegyzék is, a mely német és magyar nyelven is megvan. A német szöveg hosszabb és több adatot is foglal magában, mint a magyar. A jegyzék szerint a béltekiek 50 rajnai forintot és 51 kr.-t költöttek egy uradalmi tiszt részére épült házra. Ezenkívül a beszállásolt tisztek mindegyikének három év óta télen-nyáron három-három embert kellett adniok. A hadnagynak októberre 12 forintot fizettek, 4 hónapig és 20 napig 2 közembert tartottak s mindegyiküknek havonta 3 frt.-ot, i véka búzát és 1 véka rozsot adtak. Rossz határuk van, nagyobb része erdő és mocsár. Most, hogy volna egy kis makk, el van zárva a határuk, úgy hogy jószágukat a vetés közé és a szántóföldekre kénytelenek hajtani. A község folyton csak gyengül, sok az özvegyasszony (a kik t. i. nem adóztak), ezért könnyebbítést kérnek a nemes vármegyénél. Az utolsó község, melyet még Károlyi Sándor népesített be sváb lakosokkal, Mezőpetri.1 Ez nem volt a külföldről való eredeti telepítés, hanem csak a többi sváb községből való átköltözés. Egy magyar nyelvű kimutatás szerint 1720-ban 30 telek volt Mezőpetriben a közbirtokosok kezén, s ezek közül 16 Csomaközi Zsigmond tulajdonát képezte. Püspöky István pedig »Gróf Károlyi-birtokok és jószágok leírása 1755-ben« cz. művében azt mondja, hogy Mezőpetri fele a gróf Károlyicsalád »örökje«, s hogy azonkívül is szereztek valamit a Károlyiak örökös jogon a Vetéssy-családtól, a mi már királyi beleegyezéssel is meg van erősítve. Bátran állíthatjuk tehát, hogy 1 Mezőpetri kisközség, Nagykárolytól délnyugatra (12 km.), ősrégi helység, már 1332-ben volt parochiája, melyet Károlyi Sándor 1743-ban helyreállított. Anyakönyvei is 1743-ból. Lakosai (1710-ben) róm. kath. svábok: 1373 ; gör. kath. 49, ref. 33.