Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Adalékok Zemplén vármegye Történetéhez - 337

TÖRTÉNETI IRODALOM. 337* erdemét akarja kiemelni a legenda, hogy mélységesen értelmezte a Szentírást. Örömmel fogadjuk régi magyar szavaknak felújítását, a menynyiben azokat a nagyközönség megérti. Atyafi alatt azonban ma nem frátert ért a magyar, veternye a közönség előtt ismeretlen szó és nem értenők meg a »megkerimbózsáltatja« szót, ha az eredeti (fece aggirare) nyomra nem vezetne. Végül fölöslegesnek találjuk a XXIV. fejezet megcsonkítását. Megjegyzéseinkkel nem volt szándékunk Kaposi munkájának érdemét kisebbíteni, sőt teljes elismeréssel szólhatunk vállalkozásáról és kívánjuk, hogy könyve minél szélesebb rétegekben ismert legyen. Dr. Miskolczy István. Kuné Gyula: Egy szabadságharezos emlékiratai. Angolból fordította : Berak Pál. Chicago. 1913. A belényesi születésű Kunét, mint a szarvasi kollégium 17 éves tanulóját érték az 1848-iki nagy események. Belépett az 55-ik zászlóaljba s mint tizedes harczolt a piski-i csatában, mely után vitézségéért a III. osztályú vitézségi érdemrenddel tüntették ki és őrmesterré léptették elő. Résztvett a vöröstoronyi győzelmes ütközetben, majd július 20-ika után zászlóalját Romániába szorították az oroszok. Onnan törökföldre került, majd Bemmel Aleppóba, kinek halála után először török hadi szolgálatba készült lépni, mint hadnagy, de tervét megváltoztatva, Angliába, majd az Egyesült-Államokba emigrált. Résztvett az 1860-iki elnökválasztás küzdelmeiben, és 1861-ben egy önkéntes ezred alakításában jelentékeny szerepe volt, őrnagyi rangot kapott. Az 1870-iki porosz-franczia háborúban a Chicago Tribune haditudósítója volt. »Egy becsületesen végig küzdött hosszú élet« után üzletétől elvonulva írta meg emlékezéseit a dicső múltra. A nemzeti nagy küzdelemben kis szerepe volt s a nagy időbeli távolság emlékezetét többször megcsalja. Magyar szempontból művének csak a piski-i csatáról és Bem aleppói tartózkodásáról szóló része érdemel figyelmet. Ha a munka qualitása gyenge is, — mit a fordítás hibái súlyosítanak — de tiszteletet érdemel hazafias czélja, melylyel az amerikai magyarság hazaszeretetére akar hatni. —y —e. Folyóiratszemle. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1913. 4. szám. Péter Mihály : Gálszécsi István és működésének első nyomai. Gálszécsi Bécsben és Krakóban járt egyetemre, Wittenbergában Századok. 1914. IV. füzet. 22