Századok – 1914

Értekezések - VONHÁZ ISTVÁN: A szatmármegyei német telepítésről - 303

3°4 DR. VONHÁZ ISTVÁN. áll a kezdőbetűje annak a községnek, a melyikben le fog telepedni. A községekbe való osztás tervét tehát már Pozsonyban elkészítették. Csak az eddigi három sváb község kezdőbetűje szerepel (Csanálos, Fény, Majtény). A jegyzék végén a mesteremberek, illetőleg a mesterséghez értők nevei külön is fel vannak sorolva a mesterség megnevezésével ; számuk 38. Az 1726 máj. 16-án összeírt sváb jövevényeket egy 1726 jul. 7-iki névjegyzéken már községekbe osztva találjuk. Majtényba telepedett .. 64 gazda, illetőleg 233 személy 53 ládával Fényre » .. 30 » » 98 » 20 » Csanálosra >> .. 10 » » 49 » 6 » összesen 104 gazda, illetőleg 380 személy 79 ládával. A többiek időközben megszöktek vagy elhaltak. Az 1726-iki telepítés határkövet alkot a három sváb község történetében, vele fejeződik be ezeknek sváb lakosokkal való »megültetése«. Az ezután következő telepítések eddig nem említett községeket érintenek. A nyugalom helyreálltával természetesnek tűnik fel előttünk sváb telepeseinknek az a törekvése, hogy végleg rendezzék azt a viszonyt, a melyben földesurukkal állottak. A fentebb említett 1724 aug. 2S-iki úrbéri szerződés jobbágyi helyzetüknek tetemes javulását eredményezte. A kilenczed, a három forint földadó, a 15 napi robotmunka nem voltak elviselhetetlen terhek. Ha itt-ott fordult is elő hanyagság a kilenczed beszolgáltatásában, s ha az e miatt történt túlszigorú végrehajtások adtak is okot egy pár panaszra, általában azt mondhatjuk, hogy svábjaink becsülettel tettek eleget jobbágyi kötelességüknek. Nagyobb félreértés csak a 15 napi robotmunka értelmezése körül támadt úgyannyira, hogy Károlyi Sándornak magának kellett a két viszálykodó fél : az uradalmi tisztek és a három sváb község lakossága között igazságot tennie. 1726 decz. 20-iki latin nyelvű rendeletében a tiszteknek adott igazat. Szerinte is minden egyes, jószággal bíró telkesgazda egy ekét köteles kiállítani és azzal évi 15 napot szántani. Semmiképen sem engedi meg, hogy két-három telkesgazda összefogva állítson ki egy ekét s így ketten vagy hárman együttesen szántsanak csak 15 napig. A három sváb község gazdaközönsége a grófi rendeletre egy latin nyelvű folyamodványban válaszolt. A kérvény datuma hiányzik, de egész tartalma, különösen pedig záradéka bizonyítja, hogy 1726 decz. utolsó napjaiban íródott. A végsorokban ugyanis a közeledő újév alkalmából boldogságot és megelégedést kívánnak a folyamodók a grófnak. A vitás 15 napi ro'botmunkára vonatkozólag úgy érvelnek, hogy ők az úrbéri