Századok – 1914

Értekezések - VONHÁZ ISTVÁN: A szatmármegyei német telepítésről - 303

3°4 DR. VONHÁZ ISTVÁN. Ravensburgtól Leutkirchenen át szintén az lllerig, keleti szára maga az Iller folyó, nyugati szára pedig Riedlingentől Königseggwaldon át Ravensburg magasságáig halad. A leírt terület lakói ma ép oly jó katholikusok, mint elődeik két századdal ezelőtt s egészen természetesnek kell találnunk, hogy a hitbuzgó Károlyi Sándor katholikus vidékre küldte ügynökeit telepesek keresésére, még ha ezt nem is olvasnók pátenseiben. Megemlíthetjük még, hogy a szatmármegyei sváb családnevek az említett hat württembergi esperesi kerületben a leggyakoribb nevek közé tartoznak. Károlyi Sándornak az 1724-ik évből fennmaradt iratai között van két egyezség, a mely megismerteti velünk a sváb telepesek úrbéri terheit. Az első egyezséget a csanálosiakkal kötötte a gróf, a másodikat a három sváb község összes lakóival. A csanálosiakkal kötött szerződés két példányban van meg : egy rövidebb magyar szöveggel 1724 április 28-ikáról, ez Károlyi Sándor sajátkezű írása, és egy hosszabb latin szöveggel 1724 április 30-ikáról. A két példány tartalma lényegileg azonos. Érdekes a szerződés előzménye. A csanálosi gazdák kezdettől fogva egy egész telek után 4, egy fél telek után pedig 2 rajnai forint földadót fizettek az uraságnak. A robotnapok száma évenkint 25 volt. Minden terményükből kilenczedet adtak. Ezt az eredeti egyezséget Károlyi Sándor 1723 június 20-án megváltoztatta és a földadót évi 9 forintra emelte fel. A csanálosiak ezt sokalták és egy éven át sem földadót nem fizettek, sem robotmunkát nem végeztek. A gróf erre lefoglaltatta jószágaik egy részét és csak a szóbinforgó 1724 április 28, illetőleg 30-iki szerződés ellenében adta vissza azokat. A fényi és majténvi lakosoknak kellett azonban kezességet vállalni, hogy a csanálosiak ezt a szerződést híven meg fogják tartani. A földadót ismét 4, illetőleg egy fél telek után 2 forintra szállították le, a robotnapok száma is kevesbedett, 25 helyett 20 lett. A kilenczed maradt, a hogy volt. Mellesleg megjegyezve, ennek a szerződésnek az érvényességét Károlyi Sándor a piaristák nagykárolyi kollégiumának építési idejére felfüggesztette, mivel úgy a csanálosiak, mint a fényiek és majtényiak ezen építkezésnél való segítségükkel tettek eleget, úrbéri kötelezettségeiknek. Közben pedig megkötötte a három sváb község egész gazdaközönségével a fentemlített második egyezséget. Ezen latin nyelvű egyezség eredetije 1724 augusztus 28-ikán kelt, a kezeink közt lévő másolat 1731 szeptember 11-ikéről való. Ismét kevesbedtek a sváb telepesek úrbéri terhei : a földadó egy egész gazdatelek után 3 rajnai forint lett, robotmunkát egy gazda csak 15 napon át végez, a kilenczedet természetesen igazságosan tartozik megadni. Ezek a kötelezettségek úgyszólván