Századok – 1914
Értekezések - VONHÁZ ISTVÁN: A szatmármegyei német telepítésről - 303
A SZATMÁRMEGYEI NÉMET TELEPÍTÉSRŐL. 307 elbocsátást és útlevelet kérnek. Két nagy oka volt tehát a szökésnek : a megígért segítség elmaradása és az úrbéri terhek elviselhetetlensége. A szökés és visszavándorlás az 1713. és 1714 években még nagyobb arányokat ölthetett. Nagykároly 75 férfilakosából az 1714 ápr. 21-iki összeírás szerint már csak 29 maradt. Sem Kaplony, sem Csomaköz nem szerepelnek többé az összeírásokban, mint sváb községek. Kaplonyból 10 férfi átment Csanálosra és ezekkel együtt volt Csanálosnak az 1714 márcz. 30-iki összeírás szerint 35 férfilakosa az 1712-iki 42-vel szemben, 1716-ban már csak Csanálos 1 az egyetlen sváb község a megyében. Időközben a nagykárolyiak is odaköltöztek (szám szerint 26 férfi) és az 1716 jún. 17-iki összeírásban Csanálosnak 62 férfilakosa van. Váradon voltak 17-en, Nagykárolyban ketten, Csomaközön hárman. Egy 1717-iki csanálosi összeírás 65 férfit mutat ki, mint az egész svábság képviselőit az 1712-iki 174-gyel szemben. Ez bizony elég szomorú eredmény a nagyszerű kezdet után ! Károlyi Sándornak azonban jobbágyokra volt szüksége és így tovább folyt a sváb telepítés munkája. Az 1712-iki nagy telepítéshez hasonlót azonban egy évtizeden belül nem találunk. Kisebb csoportokban szállíthatták ügynökei a jövevényeket. így egy 1726 szept. 29-iki összeges kimutatás szerint, a melyre tárgyalásunk folyamán még sokszor fogunk hivatkozni, 1719-ben 9 gazda jött családostúl Csanálosra. Nagyobb figyelmet érdemel az 1720-iki telepítés. Nem annyira a behozott személyek száma teszi fontossá ránk nézve ezt a telepítést, — hiszen a legjobb esetben 28—30 családról lehet szó — mint inkább egy szerencsés véletlen. Ennek a telepítésnek az iratai között van ugyanis a kiküldött ügynököktől származó két költségjegyzék, a melyek fényt derítenek a sváb jövevények származási helyére. Az egyik költségjegyzék, a melynek kiállítója ismeretlen, 1720 ápr. 15-étől 1720 június 28-ig napról-napra részletezett kiadásokat tartalmaz. A kiadások végösszege 140 rajnai forint és 33 krajczár, a melyből a kiállítónak 100 rajnai forintot Károlyi Sándor parancsára Palocsay úrfi már 1720 ápr. 15-én, tehát az utazás megkezdésének napján kifizetett. A költségjegyzék hű képét adja annak az útnak, a melyet a svábok behozatalával megbízott ügynök megtett. 1720 ápr. 15-én indult el Pozsonyból, 18-án Bécsben volt, a hol három napig várt a szükséges vitlevelekre. Apr. 20-án hagyta el Bécset hajón és Passau, Straubing, 1 Szatmármegyei kisközség, Nagykárolytól északnyugatra, közvetlen szomszédságában. Plébániája van 1725-től. Anyakönyvei tűzvész következtében csak 1832-től. Lakosai róm. kath. svábok : 1594 ; gör. kath. 125, ref. 29, izr. —. 20*
