Századok – 1914

Értekezések - R. KISS ISTVÁN: Az első magyar közjog - 291

296 R. KISS ISTVÁN. kisebb-nagyobb terjedelme lesz a társadalmi tagozódás alapja s a szerfölött tagozott társadalmi osztályok tovább fejlődése, rendekbe tömörülése összeesik a királyi hatalom hanyatlásával ; szervezkedésük sorrendje pedig anyagi erejükkel és addigi befolyásuk mértékével. Ezzel kapcsolatban a privilégium megszerzésének egész új iránya és módja jelentkezik. Míg eddig az egyházi rend, a tisztviselők, egy-egy beköltöző hospes-raj, egy-egy hatal­mas vagy érdemes alattvaló nyert kiváltságot, a XIII. szá­zad első felében társadalmi rendek, vagy a rendi szervez­kedéstől ugyan még távol álló, de közös érdekeik tudatára ébredt osztályok, közönségek és testületek is kezdenek szer­vezkedni s érdekeiket, a királyhoz és másokhoz való viszo­nyukat igyekeznek privilégiumok által szabályozni. A szó komolyabb értelmében, általánosabban a XIII. századdal kezdődik a privilégium generale kora. A szép számmal korunkra maradt privilégiumok között1 a legnevezetesebb az aranybulla, különösen annak második kiadása, a mennyiben azt az akkor elképzelhető leghatal­masabb szervezet, a papság és nemesség egyeteme vívta ki. A főpapok, papok, urak és nemesek a nemesség gyűjtő neve alatt eddig is az ország jogokkal felruházott, az ország kormányzásában részt vevő eleme, mostantól kezdve a királylyal szemben képviseli, kifejezi és képére alkotja az országot. E szervezet múltjánál fogva nemcsak a saját érdekében lép sorompóba, innen van az, hogy a mi jogot kivív, az for­mailag és a királyi hatalom elvi korlátlanságával, mint lex-szel szemben privilégium ugyan ; de az ország privilégi­uma és így commune jellegű. Bár momentán nem alkal­mazzák rá a commune jelzőt, később pedig törvénynek tekin­tik ;2 mégis ki lehet mutatni, hogy privilégium regni, vagy privilegiata libertás regni kifejezés alatt hosszú időn keresz­tül mindig az arany-bullát értik.3 A privilégium regni kifejezésben már benne van, hogy az országot is, mint jogi személyt fogják fel, a mitől már csak egy lépés kell ahhoz, hogy a jogok egyik forrásának is tekintsék. 1 Nagy részét Endlicher közölte. Igen figyelemre méltó Knauz Nándor értekezése II. Endre szabadságleveleiről (Ak. értekezések) és Ferdinándytól : Az aranybulla. 2 Tulajdonképen törvényerőre emelkedett, ú. n. beçzikke­lyezett kiváltságlevél (privilégium articulare). 3 Rendszerint e név alatt is erősítik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents