Századok – 1914

Értekezések - R. KISS ISTVÁN: Az első magyar közjog - 291

294 R. KISS ISTVÁN. Nagyjában e bővült jelentése van a privilégiumnak nálunk is : jelent bizonyos jogállapotot és jelez jogállapo­tot biztosító, függő pecséttel ellátott, ú. n. jeles alakú, örök­érvényű okleveleket. Az előbbinek legelőbb Verbőczy adta definitióját. Privi­legium dicitur quasi lex privata et singularis, quae ad unum vei ad paucos pertinet.1 E meghatározásnak megfelelően a privilégiumnak két fajtáját különbözteti meg és ismerteti : a különöst (privilé­gium speciale), mely csak személyeknek és általánosat (privi­légium generale), mely közönségnek vagy testületnek szól. Minthogy munkájának tekintélyes része privilégiumo­kon alapszik, természetesen elméleti szempontból is bőveb­ben foglalkozik a privilegialis joggal. Bár fejtegetéseit és meghatározását lényegesen bővítették és javították későbbi commentatorai,2 újabb jogtörténészeink és közjogászaink, eltekintve némi átfogóbb, egyetemes szempontok érvényesí­tésétől, Verbőczy meghatározása, osztályozása és fejtegetései alapján állanak.3 Hogy a Verbőczy, valamint commentatorai által adott meghatározás nem teljes, illetve hogy csak magán­jogi szempontból teljes, hogy a privilégium speciale és generale mellett van még privilégium commune regni is és épen ez vált közjogunk forrásává, arra, tudomásom szerint, senki rá nem mutatott. Ez teszi feladatunkká, hogy a kérdést minden oldalról megvilágítva megfejtésére kísérletet tegyünk. Első sorban szigorúan el kell választanunk a privilégiumot, mint jogi és mint kizárólag formai, diplomatikai fogalmat. Az utóbbit teljesen kizárjuk fejtegetéseink köréből. 1 Mintegy magán, különnemű törvény, a mely csak egy vagy kevés személyre terjed ki. 2 Különösen Szegedi : Tripartitum Juris Ungarici Tyrocinium. II. kiadás 6i—146. Huszti : Jurisprudentia practica. Nagyszombat 1766. 33—42. 11. és Kubinyi : Enchiridion Lexici Juris Hungáriáé. Pozsony 1798. 579. 1. Ök egyfelől eldobják Verbőczynek meghatáro­zását s német jogi íróktól átveszik és általánossá teszik a következő meghatározást : Lex privata (Szegedi 62. !.. Huszti 33. 1.) \ - , alicmod benefi-Exemptio (Kubinyi 580. 1.) / sPecial e auquoü Denen cium aut favorem contra vei praeter ius concedens. 3 Nem lehet itt czélom teljes felsorolását adni a tankönyv fogalmán felül nem emelkedő munkáknak ; csak a legkiválóbbakra utalok. A már idézett Hajnikon kivűl figyelemre legméltóbb Ferdi­nándy Gejza (Magyar közjog 62. 1.), Timon Akos (Magyar alkotmány és jogtörténet III. kiadás 293. 1.) és Illés József (Bevezetés a magyar jog történetébe (57. 1.) fejtegetése.

Next

/
Thumbnails
Contents