Századok – 1914
Értekezések - R. KISS ISTVÁN: Az első magyar közjog - 291
294 R. KISS ISTVÁN. Nagyjában e bővült jelentése van a privilégiumnak nálunk is : jelent bizonyos jogállapotot és jelez jogállapotot biztosító, függő pecséttel ellátott, ú. n. jeles alakú, örökérvényű okleveleket. Az előbbinek legelőbb Verbőczy adta definitióját. Privilegium dicitur quasi lex privata et singularis, quae ad unum vei ad paucos pertinet.1 E meghatározásnak megfelelően a privilégiumnak két fajtáját különbözteti meg és ismerteti : a különöst (privilégium speciale), mely csak személyeknek és általánosat (privilégium generale), mely közönségnek vagy testületnek szól. Minthogy munkájának tekintélyes része privilégiumokon alapszik, természetesen elméleti szempontból is bővebben foglalkozik a privilegialis joggal. Bár fejtegetéseit és meghatározását lényegesen bővítették és javították későbbi commentatorai,2 újabb jogtörténészeink és közjogászaink, eltekintve némi átfogóbb, egyetemes szempontok érvényesítésétől, Verbőczy meghatározása, osztályozása és fejtegetései alapján állanak.3 Hogy a Verbőczy, valamint commentatorai által adott meghatározás nem teljes, illetve hogy csak magánjogi szempontból teljes, hogy a privilégium speciale és generale mellett van még privilégium commune regni is és épen ez vált közjogunk forrásává, arra, tudomásom szerint, senki rá nem mutatott. Ez teszi feladatunkká, hogy a kérdést minden oldalról megvilágítva megfejtésére kísérletet tegyünk. Első sorban szigorúan el kell választanunk a privilégiumot, mint jogi és mint kizárólag formai, diplomatikai fogalmat. Az utóbbit teljesen kizárjuk fejtegetéseink köréből. 1 Mintegy magán, különnemű törvény, a mely csak egy vagy kevés személyre terjed ki. 2 Különösen Szegedi : Tripartitum Juris Ungarici Tyrocinium. II. kiadás 6i—146. Huszti : Jurisprudentia practica. Nagyszombat 1766. 33—42. 11. és Kubinyi : Enchiridion Lexici Juris Hungáriáé. Pozsony 1798. 579. 1. Ök egyfelől eldobják Verbőczynek meghatározását s német jogi íróktól átveszik és általánossá teszik a következő meghatározást : Lex privata (Szegedi 62. !.. Huszti 33. 1.) \ - , alicmod benefi-Exemptio (Kubinyi 580. 1.) / sPecial e auquoü Denen cium aut favorem contra vei praeter ius concedens. 3 Nem lehet itt czélom teljes felsorolását adni a tankönyv fogalmán felül nem emelkedő munkáknak ; csak a legkiválóbbakra utalok. A már idézett Hajnikon kivűl figyelemre legméltóbb Ferdinándy Gejza (Magyar közjog 62. 1.), Timon Akos (Magyar alkotmány és jogtörténet III. kiadás 293. 1.) és Illés József (Bevezetés a magyar jog történetébe (57. 1.) fejtegetése.
