Századok – 1914

Értekezések - SZEGFÜ GYULA: Két historiographus Castaldo erdélyi seregében 17

i20 SZEKFŰ GYULA. műfaját képviseli a történetírásnak. Temesvár első, siker­telen ostromát és utána Lippa megvételét mint szemtanú napló alakjában beszéli el, legnagyobb pontossággal fel­jegyezvén napok szerint a hadi eseményeket. Fráter György, Izabella és Castaldo tárgyalásait a királyné távozásáig s a munka végén a bibornok halálát élénk elbeszélő stylusban, nem minden szerkesztési törekvés nélkül adja. Ebből, de különösen a bevezetésből, a hol Erdély rövid történetét és leírását nyújtja, megállapítható, hogy irodalmi munkát akart készíteni, kerekded szerkezetben, olvasható formában, s az említett naplószerű részleteket csak nagyobb hitelesség rica ; — Ferdinánd utasítása Castaldóhoz, Grácz. 1552 deczember 18. u. ott ; — 1552 febr. 5. mint Kriegs secretär an den krabatischen u. windischen Gránitzen említtetik, köz. p. ü. levéltár. Gdkb. magyar sorozat, 389. kötet, f° 113. — Castaldo ellen való panaszai össze­foglalását adja 1555 február havában az udvari kamarához intézett kérvényében, a hol Castaldót többek között az olaszok iránt való részrehajlással vádolja : Wie kheme Ich dann armbs Gai lel dar zu, der Ich von anfanng bis zu ennde der Sibennburgerischen Expedition drithalb Jar beder sprachen khriegssecretari, vnnd tolmetsch gewesen, vnnd zu solchem diennst principaliter laut beylgiennder vnnd annder schrifften, verordnet morden. Das Ich solche lannge zeither vmbsonnst, vnnd one ainiche belonunge gearbait, vnnd gezogen haben sötte, So man doch off endlichen wol wais, das Castaldo allem seinem Hofgesinde, besonnders aber beden wälischen Secretarien vnnder den Regimenten Jnne grosse besöldungen, dar zu yedmedern einen Jungen passieren, auch vber des Jre liferung zu lioue vol gen lassen, was sy dann sonnsten, dauon man nit vil gschray macht, nach absterben weillenndt Brueder Georgen geerbthaben, da Ich armber teutscher nie hinzue khumen mugen, oder ainichen pfortl (wie menni geliehen wais) in nichte gehabt, köz. pü. levéltár, Hungarica. — Az itt említett mellékletek Gailelnek 15 51. évi kinevezésére vonatkoznak, közülök Trautsonnak Castaldó­hoz 1551 július i-én intézett leveléből kiderül, hogy Castaldo kez­dettől fogva húzódozott Gailel fizetése elvállalásáról, s Ferdinánd két felszólítást is volt kénytelen ez ügyben kiadatni : Ferdinánd Trautsonnak respondit, eum M'«* Sua iam antea dementem resolu­tionem fecerit, se omnino persuasum habere, Illmam DOKI» V. de ordinatione MSuae bene contentam futurum, illamque et aulicis suis et praesertim secretario suo Vito Gailel intertentionem et stipendia ipsorum. pro cujusque servitii qualitate non gravatim suppeditaturam, neque opus habituram esse, vei hona vei Castrum suum aliquod propterea vendere. Nam licet princípium hoc, ut plerumque accidere soleat, grave IUmae l)om y. videri possit, non dubitare tamen M""t Suam, quin in futurum omnia faciliora lllma D'» V. expertura sit. Amiből érthető, hogy Castaldo Gailel fizetése ügyében azzal czigánykodott Ferdinándnál, hogy kénytelen lesz várai vagy birtokai valamelyikét eladni, hogy Gailelt fizethesse. Ferdinánd feleletét értékessé teszi az a finom irónia, melyet alacsonylelkű, de nélkülözhetetlen vezéré­vel szemben alkalmaz. — Gailel még 1553 febr. 27-én is Castaldo szolgálatában Erdélyben van, Castaldo jelentése ezen napról Dés­ről, bécsi udv. és áll. levéltár, Hungarica.

Next

/
Thumbnails
Contents