Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Vjesnik kr. hrvatsko-slavonsko-dalmatinskoga zemaljskoga arkiva - 242

TÖRTÉNETI IRODALOM. 243 helyességüket. (179—197. 1.) — Dezelic Velimir dr. : >> Kako su Francuzi g. 1813 otisli iz Karlovca« czímen közli Lopasic Mirkónak a zágrábi egyetemi könyvtárban őrzött »Umständliche Beschreibung der in der Nacht von 17. bis 18. August zu Karlstadt vorgefallenen Begebenheiten, der Verteidigung der Kulpabrücke gegen die Franzosen und Misshandlung des französischen Obristleutenants Leczinger und Oberleutenant Mirkovich durh die bewafnete Karlsstädter Bürgerschaft« czímű feljegyzéseit. (198—202. 1.) — Horvát Rudolf dr. : >>Hrvatska oporuka Nikole Makara od god. 1671.« czímen a Horvátország történetében nevezetes Makar-családra vonatkozó főbb adatok előrebocsátásával közli Makar Miklósnak, a kőrösvidéki katonai parancsnoknak 1671-ben kelt horvát kaj -szólásban, magyar helyesírással írt és a zágrábi országos levéltárban őrzött végrendeletét, mely megvilágítja ezen férfiú takarékosságát, vagyonosságát és vallásosságát. (203—214. 1.) — Urlié Simon : »Brat zamjenio brata u turskom suéanjstvu g. 1654—55.« czímen bevezető magyarázatok után közöl boszniai Cyrill irású, a zárai helytartóság levéltárában őrzött hat levelet, melyek Kopesic Péternek és illetve öcscsének, Józsefnek török rabságára vonatkoznak és érdekesen megvilágítják a török rabok sorsát. Kapesic Pétert, ki Velencze szolgálatában küzdött, Knin elfoglalása alkalmával rabságra hurczolták ; öcscse saját személyével kiváltotta azon reményben, hogy bátyja majd összegyűjtheti a váltságdíjat ; ez ezt nem tehette, ezért Velenczéhez fordult és török rabot kért, hogy ennek átadásával kiszabadítsa öcscsét ; a rab, kit Velenczéből kap, útközben meghal ; 10 hónapon át eredménytelenül kér új rabot Velenczétől, végre mikor öcscsét a gazda már 50 garasért árúba akarja bocsátani, segit rajta a dogé egy török rab átengedésével. (215—220. 1.) — Ivié A lexa folytatólag közli »SKHBOT 311a y yrapcicoj« czímű tanulmányát, ismertetve a magyarországi szerbek életét 1629—1638-ig : a harminczéves háborúban küzdő szerbek közül kiemelkedők Rajkovic Miklós és Markovié Miklós óbesterek, az iszákos Rác Gábor, a komáromi sajkások fővajdája, az erdélyi fejedelmek szolgálatában álló Toholjavió Rác Iván kapitány, kinek I. Rákóczi György Biharmegyeben birtokot adományoz, temesvári Rác Száva, kit a török ellen viselt háborúkban szerzett érdemeiért I. Rákóczi György nemességre emel, galgói Rác Ádám, a fejedelem moldvai csapatainak felügyelője és Brankovic György gróf, a kiváló diplomata. Békés időben a magyarországi szerbek földmíveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak, sokan közülök ügyes és kedvelt kereskedők voltak. (221—235. 1.) —- Horvát Rudolf dr. : » Koprivnicki godiSnji sajmovú czímen közli Koprivnica levéltárából a város területén tartható vásárokat engedélyező királyi okiratokat, melyek közül egy 1638 május 17-én Pozsonyba, egy 1652 jún. 4-én Bécsben és egy 1793. jan. 21-én Bécsben kelt. (236—240. 1.) — Strohal Iván : »Don Fr. Bulic i Dr. J. Bervaldi : Kronotaksa solinskih biskupa uz dodatak kronotaksa splietskih nadbiskupa« czímű közleményben könyvismertetés kapcsán méltatja Bulic Ferencznek a legrégibb horvát vonatkozású feliratok felderítése és magyarázása körül szerzett érdemeit, sajnálva, hogy a kutató a vizsgálódás eredményeit többnyire olasz nyelven közli. (240—243. 1.) — NorHó Vjekoslav : »Uzgovor medju zagreb-kaptola i samoborske opcine glede desetine, skopljen god. 1541.« czímen közli a zágrábi káptalan és Szamobor község között a tized dolgában 1541-ben történt megállapodásra vonatkozó és Szamobor község levéltárában őrzött okiratot. (243—244. 1.) 16*