Századok – 1914
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Történeti Szemle - 237
22Ó TÖRTÉNETI IRODALOM. SiS jegyzökönyvekből idézett feljegyzésekből megtudjuk, hogy a parasztoknak igazuk volt s hogy a mozgalom Rákóczy Pál országbíró közbelépésére békésen végződött. — A Családtörténeti részben Dr. Czobor Alfréd : Abauf vármegyében kihirdetett czímeres nemeslevelek (1564—1711.) folytatását közli Dancs-tól Gyurkó-ig. —• A Vegyesek rovatában a következő nyers anyag közzétételét találjuk : Kerekes György : Verancsics Antal Kassavárosához. Verancsics egy 1563 márczius 26-án Egerből Kassa város tanácsához írt levele. -—- K. L. : Luczifer Miklós végrendelete 1377. Egy kassai polgár aránylag korai időből ránk maradt végrendelete. — Kemény Lajos : Szirály Balázs levele, 1564 márczius 20. Besztercze várából. — K. L. : Adalék Bethlen Gábor udvartartásához. Számadás-töredék 1622 márczius i-től április 5-ig terjedőleg. — K. L. : Bortiszti számadás, 1689-ből. — Kemény Lajos : Zsigmond király rendelete, 1424-ből. — Révész Kálmán : Czímeres pecsétadomány a kassai református egyház részére. 1666. 1666 aug. 25-én Wesselényi Ferencz nádor a kassai ref. egyháznak czímeres pecsétet adományoz, mely fészkén ülő s fiait melle vérével tápláló pelikánt ábrázol. E privilégium Abauj vármegye 1666 szept. 13-án Kassán tartott közgyűlésén szabályszerűen kihirdettetett. — Dr. Cz. A. : Mikor tartotta Abauj vármegye törvényszékeit ? 1628-ig hétfőn és kedden, innenfogva péntektől szombat délig, 1632-ben azonban az ősi hétfő—keddhez térnek vissza. — K. L. : Kezeslevél. 1644-ből. — Dr. Cz. A. : A gönczi régi vármegyeháza. 1640-ben leégett s ekkor újraépítésére járásonként gyűjtenek. — K. L. : Kassa város dézsmarendtartása. 1694-ből. —- K. L. : Vinczellér esküje, a XVII. század végéről. — K. L. : Adventre való gyertyák. — K. L. : Vásárbírák uraimék instructiója, Kassán, 1702-ből. — Kemény Lajos : Kapudeákok rendtartása, Kassán, 1715-ből. — K. L. : Pékárszabás 1702. — K. L. : Szállásosztók utasítása, Kassán, 1702-ből. — K. L. : Mészáros Mihály uram testimoniálisa. — K. L. : A berkii dézsma bérlete. —— K. L. ; A kassai posztógyár történetéhez. 1846-ból való adatok. — Végűi : az Irodalom rovat közli Abauj vármegye és Kassa városával vonatkozásban lévő bibliographiát. Történelmi Szemle. 1914. I. füz. Nagy Miklós : A nemzeti államok kialaktdása és a nemzetiségi kérdés. Jászi Oszkár hasonló cz. könyvének bírálata, melynek alaphibáját egyoldalú materialismusa mellett abban találja, hogy nincs tisztában a nemzet lényegével és történeti fejlődési fokaival. Ez utóbbi hibáját Nagy példákkal illustrálja. Különösen hibás felfogása a hűbériségről, a renaissanceról és a reformatióról. A nemzeti erőkben Jászi egy gazdasági culturális és egy dynastikus katonai irányzatot állít szembe, hangoztatva az előbbinek elsődleges jelentőségét, a minek a nemzetiségi kérdés alaptermészetéről írott fejezete ellentmond. Rámutat, hogy mennyire hibás Jászinak az a felfogása, hogy a nemzetiségi különbségek a vallásra vezethetők vissza, — ez csak addig áll, a míg a vallás képviseli a legmagasabb culturát. Ep ilyen önkényes és tarthatatlan a nemzetiségi politika két typusának (feudális és industrialis) szembeállítása. A legnagyobb elfogultság azonban Jászinak a magyar történettel és viszonyokkal foglalkozó fejezeteit jellemzi. A mit az általánosságban a nemzetiségi küzdelmekben természetes folyamatnak tart, azt a magyarságnak szemére veti. — Lukinich Imre : Az avar-görög háborúk történetéhez. Az avarok Európában való megjelenésükkor I. Iustinianus császártól mindjárt tartáspénzt és letelepedésre való földeket kértek. Az előbbit meg is kapták, de a viszony a császárság és az avarok közt a másik kérés megtagadása miatt mégis feszült
