Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Irodalomtörténet - 231

22Ó TÖRTÉNETI IRODALOM. SiS művében, melyet Bányai ismertet s belőle részletet közöl. — 37. szám. Szekeres Jenő: Dánia katasztrófája 1864-ben. Dánia háborújáról az egyesült porosz-osztrák hadsereggel emlékezik. — 46. szám. Dr. Fabó Bertalan : Mária Terézia-legendák. Három legendának, mely a közhitben elterjedt, nem igaz voltáról ír. T. i., hogy Mária Terézia királyné sohasem járt Erdélyben ; hogy az Erdődyek budai palotájában tánczolt. s hogy Gravalkovics herczeg, midőn Pestről Gödöllőre ment meglátogatására, az országútat sóval hintette be, hogy a királyné nyáron is szánkózhassék. Budapest. 1914. 28. sz. Emlékezés Rudolf trónörökösről czímmel egy névtelen író érdekes epizódokat közöl életéből. Továbbá Rudolf levelét közli, melyet 8 éves korában Albrecht főherczeghez írt. — Markó Miklós : A kassai 34-es gyalogezred jubileumáról ír az 1864. évi dániai háború félszázados évfordulója alkalmából. Az ezred két zászlóalja, a lembergi 30-as Martini ezred három zászlóaljával és a komáromi 18. sz. vadász zászlóaljjal együtt 1864 febr. 3-án a dán seregtől védett Königsbergi várat és Jagel falut bevette. Megemlékezik a czíkkíró az ezrednek részvételéről egyéb hadjáratokban is. — 34. szám. F. E. : Egy szabadsághős özvegye. Gaál László negyvennyolczas honvédtábornokról emlékezik, a ki a paulisi és világosi oláh zendülést elfojtotta, azután a szerbek ellen indult. Részt vett Szenttamás ostromában. Nemrég elhúnyt özvegyével a szabadságharcz hevében ismerkedett meg. Meghalt 1850-ben. — 40. szám. Jákó János : Kemény Zsigmond mint újságíró. Intimitásokat közöl a nagy publiczista életéből. Budapesti Hírlap. 1914 január 27. Somogyi Ede : Etruszkmagyar rokonság. Jules Martha : La langue étrusque. Paris. 1913. cz. könyvét ismerteti, mely Somogyi szerint »teljesen meggyőz bennünket arról, hogy egyedül bennünket és mellettünk még a finneket illet meg az a dicsőség, hogy a legrégibb kultúrnépek egyikének, az etruszkoknak, nagyon közeli rokonai vagyunk«. — 1914 febr. 1. Vándor Iván : Egy királynő levelei. Czikkíró Mária Lujzának. Napoleon második feleségének Montebello herczegnőhöz 1814 jan. 22.-—márcz. 27. közt írt leveleit közli magyar fordításban. A levelek kicsinyesek, panaszosak, de azért Napoleon ügyét tekinti magáénak s olykor gyöngéden ír férjéről. — 1914 febr. 26. Nyáry Albert br. : Haynau. A magyar szabadságliarczban szomorú hírre szert tett császári tábornok jellemének lélektani rajza, mely főleg azt igyekszik igazolni, hogy Haynau a Bach-korszakban határozottan rokonszenvezett a magyarsággal, sőt mint szatmármegyei birtokos, a megyei ellenzékhez tartozott. Budapesti Szemle. 1914 február. Váczy János: Az 1790 utáni visszahatás és Kazinczy. A reformországgyűlés utáni idők lelkesedése hamar lelohad s vallási torzsalkodások veszik kezdetöket. Kazinczy irodalmi vállalkozásai balul ütnek ki, nincs olvasó közönség, de még nagyobb baj, hogy nem-katholikussága miatt elveszti iskolafelügyelői állását. Alsóregemezen teljes visszavonultságban él az irodalomnak s a magyar művelődésnek. •— Angyal Dávid : Szalay László czímű tanulmányát folytatja s befejezi. — Hekler Antal : Cj adatok a görög szobrászat történetéhez. A harczosok pánczélainak domborműveit s díszítményeit beszéli meg. A vértezett alakok ábrázolásában a védelmi eszközök díszítése mindig kifejező s így tartalmilag felette érdekes. Irodalomtörténet. 1914 február. Zoltvány Irén : Czuczor Gergely leveleiből. Röviden vázolja Czuczor fogságának körülményeit