Századok – 1914

Értekezések - ECKHART FERENCZ: A főbányagrófi méltóság szervezése 197

A FŐBÁN'YAGRÓFI HIVATAL SZERVEZÉSE. 223 Az újjászervezést Ferdinánd a magyar rendek és hatóságok közreműködésével akarta végezni. Már az 1548. országgyűlésen szerepelnek a királyi előterjesztésben a bányaügyek. Hegy megszüntesse a sok rendetlenséget és viszályt, melyet a bányászatban a bányamüvelők hanyagsága és elnyomása okoz, egyéb országai mintájára bányamestert akar kinevezni — »miként az régen Magyarországon is megvolt«, ki az egész ország bányaművelését vezesse, a bányaművelők nyugalmáról gondoskodjék, a bányaügyekben az igazságszolgáltatás élén álljon, mint felebbviteli hatóság. Ö kezelje a bányailletékeket, melyből ő és a bányabírák fizetésüket kapják, a maradványt szolgáltassa be a király kamarájába, vagyis az udvari kamarába.1

Ez előterjesztésben megtaláljuk már a főbányagrófi hivatal hatáskörének körvonalait : a legfőbb igazgatás, igazságszolgáltatás és a jövedelmek kezelése bányaügyekben. A rendek feliratukban elfogadják az új hivatal felállítását és csak azt kívánják, hogy azt mindig magyar emberrel töltsék be, miként a többi bányahivatalokat is. Az igazságszolgáltatásban jónak látják hangsúlyozni a régi rend megtartását, mely szerint az egyes bányavárosok bíráitól az első felebbviteli hatóság a hét város összessége, a második meg a királyi személynök.2

Ezen eltérő nézetek okozhatták, hogy törvényhozásra nem került a dolog, a király javaslatait visszavonta — mivel oly sok tárgy volt az országgyűlésen, hogy alapos megvitatásra nem lett volna idő.3

De a megfelelő előkészületek sem tétettek meg a törvényhozásra, ha tekintetbe veszszük, hogy a rendek a bányaügyekhez vajmi keveset értettek. Csak azután kezdtek tárgyalásokat, melyek hivatva voltak az új hivatal feladatait körvonalozni. Az előkészítés szerepe, a tárgyalások vezetése az alsóausztriai kamarának jutott osztályrészül, melynek Ferdinánd a magyarországi bányaügyeket kezdettől fogva alárendelte, egyrészt bizonyára azért, mert ott kipróbált szakértői voltak ezen a téren, másrészt meg az igazgatás gyorsasága kedvéért : az alsó-ausztriai kamara a király székhelyén lévén, könnyebben és gyorsabban érintkezhetett a királylyal, illetőleg a legfőbb pénzügyi hatósággal, az udvari kamarával, mint a Pozsonyban székelő magyar kamara. A bányavárosok lakossága, tisztviselői, 1 Fraknói : Magyar Országgyűlési Emlékek. III. 197. 2 U. o. 208. 3 A magyar kamara 1552 márcz. 18-iki felterjesztése. Közös j>. ü. levéltár. Hung.