Századok – 1914
Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: A királyi titkos kanczellária eredete és kialakulása Magyarországon 174
A KIR. TITKOS KANCZELLÁRIA EREDETE MAGYARORSZÁGON. 187. tartalmúak Vilmos egri prépost, majd pécsi püspök 1358 november 8-iki,1 1359 április 14-iki,2 1361 február 21-iki3 és 1364 augusztus 26-iki 4 oklevelei. Ez oklevelek azonban nem egyszerűen hiteles átírásra bemutatott, hanem a királyi levéltárban (regali in conservatorio) felkutatott oklevelek. A comes Capelle és a királyi levéltár közötti kapcsolat emlékezetünkbe idézi a capella regia legrégibb, frank korszaki jellegét, mikor t. i. a királyi család értékes kincseit és okmányait a capella regia őrizte. Ugyanazt találjuk Magyarországon az Anjou-korban : a capella regia a királyi levéltár helyisége s a comes Capelle az őre. A királyi levéltár megalapítása különben III. Béla uralkodására vezethető vissza,5 tehát épen arra a korszakra, a mikor a comes Capelle kiszorúl a királyi kanczelláriából. Igazán kézen fekvő itt azon feltevés, hogy a comes Capelle már akkor a királyi levéltár élére jutott s tisztét állandóan megtartotta az Anjou-korig. A tatárjárás alatt ugyan elpusztult a királyi levéltár, IV. Béla azonban új életre keltette s az Anjouk alatt a királyi levéltár őre országos szerephez jutott. Ez oklevelek alapján megállapíthatjuk, hogy az anjoukori titkos kanczelláriából nem csupán bírói eljárással kapcsolatos oklevelek kerültek ki, hanem olyan jogügyletekről is tanúskodnak a titkos kanczellária oklevelei, melyekkel rendesen a hiteles helyekhez mentek a felek. Ez utóbbi oklevélkategoria egyrészt igazolja a titkos kanczellária hiteles helyi jellegét, másrészt pedig megdönti azon feltevést, mintha a titkos kanczelláriát tisztán az udvari törvénykezés hívta volna életbe. A titkos kanczellária valóságos hiteles hely a XIV. században, a melynek azonban sajátos jelleget kölcsönzött az, hogy a királyi udvar székhelyén működött. A titkos kanczellária személyi viszonyait a fejlődés első szakaszában a következő adatokkal világíthatjuk meg. Az első titkos kanczellár, kinek emléke fennmaradt, Thelegdi Csanád váradi prépost. I. Károly király 1319 julius 13-án kelt oklevelével ugyanis Csanád mester váradi prépostnak és comes capellenek, valamint testvéreinek visszaadta aradmegyei jószágaikat. Ez oklevélben Csanád mester még csupán titkos jegyzőképen szerepel (magister Chanadinus, 1 MODL 4712. 2 Fejér IX. 3. 64. 1. 3 MODL 5022. 4 Fejér IX. 3. 440. 1. 6 Fejérpataky, III. Béla király oklevelei 11. 1.
