Századok – 1914
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Wenczel király megválasztása 1301-ben 81
f/. GÁRDONYI ALBERT. lett volna. Lehetetlen tehát, hogy e kanczellária csupán a királyi bírósági kiadványok szerkesztésével lett volna megbízva, hanem az udvari bíróságok okleveleit szerkesztette1 s a királyi titkos kanczellár hoz semmi köze sem volt. Már Nagy Károly uralkodása alatt szokásban volt, hogy a bírói okleveleket (placita) a kanczellárián kivűl álló tisztviselők szerkesztették s ugyanaz maradt a frank birodalom későbbi gyakorlata is.2 Az olasz udvarban I. Frigyes uralkodása alatt a kanczellárián kivűl álló tisztviselők szerkesztették a bírói okleveleket s 1177-ben állandósúl az ily módon keletkezett bírói kanczellária, a melyben egy és ugyanazon időben több jegyző is működött.3 Ugyanez maradt az olasz udvar gyakorlata I. Frigyes utódai, IV. Ottó és II. Frigyes alatt. Németországban pedig a XIII. század folyamán a rendes birodalmi kanczelláriától különálló bírói kanczellária alakult ki, a mely külön pecséttel rendelkezett.4 Ez a kanczellária azonban csupán akkor ad ki okleveleket, mikor az uralkodó helyett a iusticiarius curie imperialis vezeti a tárgyalásokat. Ha az uralkodó személyesen ítélkezik, akkor a rendes kanczellária állítja ki az okleveleket. Nálunk is ugyanez a gyakorlat mindvégig, azzal a különbséggel, hogy nálunk a iusticiarius curie imperialis szerepét az országbíró töltötte be. A cancellaria minor tehát az országbíró kanczettáriája, mert az ő bírósága előtt folyt le a legtöbb per a királyi udvarban s az uralkodó helyett ítélkezett. Ha pedig az uralkodó előtt nyert befejezést a per, akkor a rendes kanczellária adott róla oklevelet az uralkodó nevében és pecsétje alatt. Külön bírói kanczelláriával különben is több királyi udvarban találkozunk, de sehol sem találunk példát rá, hogy e külön kanczelláriából bírói hatóság alakult volna. Téves ezért azon feltevés, mintha a titkos kanczellár későbbi bírói szerepe e külön bírói kanczelláriával függött volna össze, hanem épen úgy a király helyettesítéséből fejlődött, mint a többi udvari bíróságok. Magyarországon a curialis ítéletek kiadását már III. Béla király elrendelte s ez ítéletek természetszerűen a rendes kanczelláriában készültek. A curialis perek rendes 1 Ez eredményre jut Hajnik is, a mikor megállapítja, hogy e kanczelláriában a főszerepet az ország rendes bíráinak, a nádornak, országbírónak stb. ítélőmesterei és jegyzői vitték. Bírósági szervezet 59. lap. 3 Bresslau id. m. 282. 1. 3 Bresslau id. m. 371. 1. 4 Bresslau id. m. 408. 1.
