Századok – 1914
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Wenczel király megválasztása 1301-ben 81
f/. GÁRDONYI ALBERT. csupán esetről-esetre ül össze s a király személyesen vezeti tárgyalásait. A királyt kezdetben — mint előbb a specialis presencia regia gyakorlatában — esetről-esetre kiküldött meghatalmazottak helyettesítik s csupán 1453-tól kezdve lesz a bíróság állandó vezetője a titkos kanczellár.1 Vitéz János váradi püspök az első titkos kanczellár, ki a personalis presencia regia rendes bírája s ugyanezen időből, 1453-ból maradt fenn az első királyi bírói pecsét emléke. Ez időben állandósúl tehát a personalis presencia bírósága, melynek állandó ügykört biztosított az 1435. évi decretum 4. és 5. szakasza. A kanczellár és a specialis presencia regia közötti kapcsolatot egyszerűen a kanczellár előzetes helyettesi szerepe magyarázza, ugyanazon magyarázatot várnánk a titkos kanczellár és a personalis presencia regia közötti kapcsolatra is. A magyar bírósági szervezet kialakulásának mély tudományú történetírója azonban e kapcsolatra más magyarázatot talált, a melyet a szakirodalom általánosan elfogadott. Szerinte e kapcsolatot az teremtette meg, hogy a titkos kanczellár kezdettől fogva a királyi kisebb kanczellária élén állott, mely a királyi bíráskodással kapcsolatos okleveleket szerkesztette.2 A királyi kisebb kanczelláriát Hajnik Imre I. Károly király korától származtatja, positiv nyomát azonban csupán 1364-ben mutatja ki, mikor I. Lajos Király János küküllői esperesnek »sub cancellaria nostra maiori« végzett szolgálatait jutalmazza,3 tehát a kisebb kanczellária fennállását feltételezi. Elfogadjuk Hajniknak Nagy Gáborral szemben felállított tételét, hogy a kisebb kanczelláriát nem az 1435. évi decretum alább tárgyalandó szakaszai léptették életbe, mert a nagyobb kanczellária elnevezést Zsigmond király 1405 junius 4-ikén kelt oklevelében is megtaláltuk,4 nem látjuk azonban bizonyítottnak a kisebb kanczellária és a titkos kanczellár közötti kapcsolatot. Sőt egyenesen tagadjuk, hogy a kisebb kanczellária és a titkos kanczellár között bárminemű kapcsolat lett volna, mert a cancellaria minor élén álló kanczellár neve természetszerűen cancellarius minor és nem secretarius cancellarius lett volna, a mint 1 Hajnik id. m. 39. 1. 2 Hajnik, A király bírósági személyes jelenléte 13. 1. Bírósági szervezet 39. 1. 3 A király bírósági személyes jelenléte 14. 1. 4 Ez oklevélen a következő kanczelláriai jegyzetet olvassuk : Reláció domini Clementis vicecancellarii maioris cancellarie. Perényi levéltár.
