Századok – 1914
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Wenczel király megválasztása 1301-ben 81
f/. GÁRDONYI ALBERT. A IV. Rudolf osztrák herczeg és IV. Károly német császár közötti ellentétek elsimításában is tevékeny részt vett a magyar titkos kanczellár. Lajos király ugyanis 1360-ban Vilmos egri prépostot és titkos kanczellárt küldötte Nürnbergbe a császárhoz, hogy a mondott ügyben eljárjon. A titkos kanczellár megbízatása olyan mértékben sikerült, hogy IV. Károly császár 1360 július 25-én 2000 forinttal jutalmazta meg szolgálatait.1 Valószínűen Vilmos egri prépost közbenjárásának köszönhette a császár azt is, hogy Lajos király és felesége 1361 február 2-án megerősítették István herczeg leányának eljegyzését a császár unokaöcscsével, Jodokkal.2 Végűi 1367-ben ugyanez a titkos kanczellár Lajos király megbízásából a bajor és rajnai választófejedelmeknél járt, a mint ezt Lajos király 1367 október 27-én kelt meghatalmazó leveléből láthatjuk, a melyben a király különösen kiemeli kiváló tulajdonságait.3 Egy szóval, az anjoukori titkos kanczellárok csaknem szakadatlanúl diplomatiai megbízatásokban járnak, a miből arra kell következtetnünk, hogy e hivatás nem a személyeket, hanem a hivatalt illette, s e diplomatiai működés indokolja a titkos kanczellári elnevezést is. A királyi titkos kanczellár diplomatiai működésén kivűl, mely a középkori nemzetközi politika sajátossága következtében nem országos, hanem a legnagyobb mértékben személyi jellegű volt, nagy jelentőségű a titkos kanczellária országos érdekű működése is, mely a királyi bíráskodással és hiteles oklevelek kibocsátásával állott kapcsolatban. A magyar király a bírói hatalmat nem csupán birta, hanem valósággal gyakorolta is.4 A királyi bíráskodás székhelye a curia regia, mely után az egész bíróságot curia regia névvel jelölték meg. Curia regia elnevezés alatt kezdetben nem értettek meghatározott bíróságot, hanem általában azok egyetemét jelölték e névvel, kik a király közvetlen környezetéhez tartoztak, kikkel országos ügyekben tanácskozott s peres ügyekben ítélt. A curia regia előtt hozott ítéletekről kezdetben a király neve alatt adtak ki okleveleket, melyek a királyi kanczel-1 Fidelia servicia, que nobis sepius prompte exhibuit, quotidie exhibet et futuris temporibus exhibere vult et debet. Fejér IX. 3. 164. és 165. 11. 2 Pór, Nagy Lajos 428. 1. 3 De cireumspectionis, fidei et constantis virtutis industria presumpcionem indubiam fiducialiter obtinentes. Fejér IX. 4. 58.1. 4 Hajnik, A király bírósági személyes jelenléte 3. 1.
