Századok – 1914

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Wenczel király megválasztása 1301-ben 81

f/. GÁRDONYI ALBERT. A magyar királyi udvarban is későn, 1128 folyamán találkozunk a cancellarius elnevezéssel,1

de még később is sűrűn előfordúl helyette a nótárius név mindaddig, míg III. Béla alatt a kanczelláriai szervezet végleg kialakúl s a kanczellár neve és működési köre állandósúl.2 A pápai udvarban is hosszú ingadozás után állandósúl a kanczelláriai szervezet és a kanczellár elnevezés. Az avignoni korszak aztán olyan újítást teremt, a mely a magyar királyi kanczellária fejlődése szempontjából érdekkel bír. Az avignoni korszak kezdetétől fogva találkozunk ugyanis pápai secretariusokkal, kik a pápai udvarban fontos hivatást töltöttek be. Bresslau e hivatal eredetét 1338-ra vezeti vissza, mikor a pápai kanczelláriáról kiderült, hogy a pápai követnek adott titkos utasításokat elárulta3

s ezért XII. Benedek pápa ilyen utasítások szerkesztésére külön tisztviselőket rendelt, kiket secretariusoknak nevez. E secretariusok száma idővel megnövekszik s VIII. Incze pápa idejében 30 tagból álló testületet (secretaria apostolica) képeznek. VIII. Incze pápa idejében a secretariusok a kanczellária tagjai s a vicecancellarius a főnökük, VI. Sándor alatt azonban kiválnak a kanczelláriából s a kamarás joghatósága alá jutnak.4 Hivatásuk a litterae secretae, a litterae de curia stb. kiállítása volt, ügykörüket azonban állandóan bővítették, hogy jövedelmüket szaporítsák. Ügykörükből különösen figyelemre méltó, hogy a »per cameram« (ellentétben a per cancellariammal) kiállítandó okleveleket szerkesztették, ez a camera pedig Ottenthal elmélete szerint külön kanczelláriát jelentett.5 Ámbár VIII. Bonifácztól kezdve a pápák titkos levelezését a secretarius domesticus intézte, a politikai levelezés a secretariusok ügykörében maradt6

s e tény különös jelentőséget biztosított testületüknek. A pápai kanczelláriához hasonlóan a dauphiné udvari kanczelláriájában is feltűnik a XIV. század folyamán a secretarius s hivatása az alája rendelt jegyzővel egyetemben az uralkodó bizalmas ügyeinek intézése.7 Egy szóval a 1 Fejérpataky id. m. 23. 1. 2 Fejérpataky, III. Béla király oklevelei 25. 1. 3 Bresslau, Urkundenlehre II. kiad. 313. 1. 4 Bresslau id. m. 315. 1. 5 Bresslau id. m. 316. 1. 6 Schmitz—Kallenberg, Die Lehre von den Papsturkunden 221. 1. (Meister, Grundriss.) 7 Bresslau id. m. 313. 1.