Századok – 1914

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Wenczel király megválasztása 1301-ben 81

f/. GÁRDONYI ALBERT. Figyelemre méltó jelenség azonban, hogy a comes Capelle hivatalából indult ki az Árpádok alatt a királyi kanczellária,1 az Anjouk alatt pedig a titkos kanczellária forrását találjuk meg benne. A capella a frank birodalomban azon helyet jelölte, a hol toursi szent Márton cappáját, a királyi család becses ereklyéit, okleveleit s könyveit őrizték.2 Idővel a királyi paloták mellett egyházak épültek az előadott czéllal s ez egyházakat capella, a bennük alkalmazott papokat pedig capellanus névvel nevezték. Ez elnevezés az idők folyamán mindazon papokra átszármazott, a kik a királyi udvarban telj esitettek szolgálatokat. A capella papjainak főnökét Jámbor Lajos király uralkodásától kezdve summus capellanus, majd archicapellanus névvel nevezték. A summus capellanus, majd archicapellanus egyike volt a legbefolyásosabb udvari tisztviselőknek, mert egyszersmind a királyi család udvari papja is volt, s mint ilyen természetesen irányt szabott a királyi udvar vallásos felfogásának. Az archicapellanus a király elé tartozó egyházi ügyekben az előadó szerepét töltötte be s tanácsa döntő befolyást gyakorolt egyéb országos ügyekre is. Végűi mint a királyi udvarban szolgálatot teljesítő papok főnöke is jelentékeny tényező volt, mert az udvari papok működésére feltétlenül befolyást gyakorolt, ez udvari papok pedig az egyház középkori jelentősége következtében állami ügyekkel is foglalkoztak. Kezdetben a kanczellária és a capella között csupán annyiban volt kapcsolat, hogy az archicapellanus hatásköre alá voltak rendelve a kanczelláriában nagy számmal szolgálatot teljesítő papok, vagy az archicapellanus közbenjárására állított ki a királyi kanczellária okleveleket. 854-ben azonban Német Lajos kanczelláriája élére Grimaldus weissenburgi apát jutott, a ki egyszersmind archicapellanus is volt, s innen kezdve hosszú időn át az archicapellanus a királyi kanczellária legfőbb hivatalnoka. A királyi capellanusok a magyar királyi kanczelláriában a fejlődés kezdetén fontos szerepet vittek, a kanczelláriai szervezet megállapodásával azonban kiszorultak onnét s nem is kerültek vissza többé. Szent László király okleveleiből megállapíthatjuk, hogy az oklevelek kiállítása a capellanusok feladata volt. E capellanusok egyeteme alkotta a capella regiát, s ennek következtében szent László uralkodása alatt a capella regia és királyi 1 Fejérpataky, III. Béla király oklevelei 3. 1. 2 Bresslau, Handbuch der Urkundenlehre 295. 1. s kk.