Századok – 1913

Történeti irodalom - Szabó József: l. Loesche alatt 778

780 történeti. irodalom. látókörű, nagy műveltségű tudós, a kálvini lélek és élet alapos ismerőjének szemén és ítéletén keresztül — láthatjuk magunkat, láthatjuk történeti fejlődésünket és mai állapotunkat, láthatjuk erényeinket és hibáinkat, kifejtett energiánkat és fogyatkozásainkat. Az Előszóban a szerző általánosságban jellemzi Magyarországot és a magyarokat, s szinte az elragadtatás hangján szól nálunk tett utazásáról, a vendégszerető fogadtatásról, a melyben részesült. A nyelv nagy akadályt képezett ugyan reá nézve, de e hiányon kísérői, házigazdái — a kik gazdagon szolgáltak neki minden irányú informatióval, továbbá rendelkezésére bocsátották az idevágó latin és német nyelvű műveket — lehetőleg igyekeztek segíteni ; Pokolv J. kolozsvári theol. tanár egy külön emlékiratot szerkesztett számára, a melybe összefoglalta egyháztörténeti tanulmányainak s kutatásainak eredményeit, végül ifj. Révész Imre theológus (a Révész Kálmán fia) a Montauban-ban töltötte sztendő alatt jegyzeteit átnézte s számos magyar történeti munkából fordított számára egyes részleteket. Az I. fejezet az öt ref. theológiai akadémiában tett látogatását írja le (1. Pápa, 2. Debreczen [a) a fakultás, b) a falú — Vámospércs], 3. Kolozsvár, 4. Budapest [a) a fakultás, b) a skót missziói, 5. Sárospatak). Mindenik úti rajznál az illető intézet története áll az előtérben, s ehhez politikai és egyháztörténeti, földrajzi és néprajzi, vallásos és psychológiai jellegű észrevételek és megfigyelések fűződnek itt-ott hangulatos, költői színezetű előadásban. A II. fejezet (Les grands noms et les grandes dates du calvinisme magyar, 73—166. 1.) Magyarország s közelebbről a magyar ref. egyház múltját, az elmúlt nehéz századokban átélt küzdelmeit, viszontagságait ismerteti hét szakaszban. Rövid bevezetés után részletesen előadja a reformáczió elterjedésének főbb mozzanatait, bemutatja főszereplőit. A lutheri felfogás után a kálvini felfogás elterjedését ismertetvén, fölveti és tüzetesen vizsgálja azt a kérdést : miért tért át Magyarország jó részben a lutheri reformáczióról a kálvini reformáczióra ? Fejtegetései nagy történelmi tájékozottságról s a néplélek alapos ismeretéről tanúskodnak. íme főbb tételei : Magyarország és Kálvin közt korán kezdtek az érintkezés, összeköttetés szálai fonódni ; az lútralutheránusok túlzó felfogása miatt (1590, Formula Concordiae) az eltérő gondolkozásúaknak külön kellett tőlük válni ; nem politikai szempont, a kálvinismus aristokratikus jellege szerepel ok gyanánt, — mint az elfogult s rosszul értesült Loesche tévesen állítja, nem is annak intellectualista-aristokratikus jelleme, mint Veress István bihardiószegi lelkész német dolgozatában (Einfluss der calvinischen Grundsätze auf das Kirchen- und Staatswesen in Ungarn, 1910) szintoly tévesen írja, nem is az a körülmény, hogy a kevéssé művelt magyarok nem lettek volna képesek a vallás