Századok – 1913

Történeti irodalom - Veress Endre: Berzeviczy Márton (1538–1596.) Ism. Dr. Erdélyi Alajos 764

766 történeti. irodalom. tetőzésére. Már 1678-ban megkapta a hatalmas leistenaui hűbérbirtokot a lengyel király hűbéresétől, Albert Frigyes, brandenburgi őrgróftól, majd a király kegye reá ruházta a starogardi és osieki kapitányságokat, úgyszintén a dondangeni báróságot. Nagy vagyoni előrehaladásához mértek voltak szolgálatai is : mint kanczellár Báthory Kristóf fejedelemsége daczára voltakép ő intézte Erdély ügyeit, fényes siker kísérte konstantinápolyi követségét, a Báthoryak javára döntötte el a régtől vitás szatmári ügyet, s hogy Báthory István oly nagy nevet hagyott Erdély és Lengyelország történelmében, jó nagy része van benne Berzeviczynek. Ennyi közhasznú elfoglaltsága közepett csak 40 éves korában gondolhatott családalapításra. Az előkelő származású Dameraui Katalinnal lépett házasságra. De míg maga a nagy király halála után is megmaradt jó magyarnak és a 15 éves török háború kitörésekor nemcsak aggódó szeretettel tekintett hazája felé, hanem megmentésére aránylag nagy segítséget is küldött, fiai a lengyel-német anyai nevelés és atyjuk korai (1596) halála miatt elvesztek a magyar nemzetre nézve. Főbb vonásokban ezeket mondja el Veress Endre hat részbe osztott műve Berzeviczy Mártonról. Legjobban sikerült Berzeviczy külföldi tanulásának s különösen paduai egyetemi éveinek szemléletes rajzolása, de már az ifjúságáról szóló részben, bár megkapó helyek is vannak (pl. a prágai királyfogadó ünnepségek), érzünk némi hiányosságot ; így ifjúsága első lépéseivel s ebben kivált Nádasdy bizonyára egész életére kiható szerepével szinte felületes rövidséggel végez : nem a belső ható okokat, hanem úgyszólván csak a külső nagy eredményeket adja. Pedig Nádasdy szerepére Berzeviczy Márton kialakításában Berzeviczy Edmund »igénytelen« munkája is nagy súlyt helyez. (Századok 1898. évf. 784. 1.) Veress Endre a »Bevezetés«-ben jól kidomborítja Berzeviczy Márton történeti jelentőségét. De ép ezt a jelentőségét nem látjuk megelevenedve Berzeviczy aktivitásának, alkotó munkálkodásának idején (a III. és IV. részben) ; a külsőségek (pl. a követségek) szines leírása s a nagy anyagi sikerek felsorolása mellett sehol sem látjuk az újkor mesgyéjének mozgató eszméit és a velük szemben sikerrel megküzdő Berzeviczy, úgyszintén Báthory hatalmas szellemét. Csak testét, külső sikereit rajzolta meg, de lelket nem tudott belé lehelni, úgy hogy Berzeviczy alakja egész nagyságában elevenednék meg lelki szemünk előtt. Az igaz, hogy korának két fő vonását Berzeviczy épen nem mutatja : ebben a harczias században, bár urát két nagy küzdelmében, Békés Gáspár lázadó és Rettenetes Iván, orosz czár, elleni háborújában személyesen elkíséri, semmi nyomát nem hagyja vitézi hírnevének : és a mi még meglepőbb, ebben a türelmetlen vallás-