Századok – 1913

Történeti irodalom - Veress Endre: Berzeviczy Márton (1538–1596.) Ism. Dr. Erdélyi Alajos 764

TÖRTÉNETI IRODALOM. Berzeviczy Márton (1538—1596.). Irta Veress Endre dr. Kiadja a M. T. Akadémia Történelmi Bizottságának segélyezésével a Magyar Történelmi Társulat. Budapest, 1911. Athenaeum-kny. 8-r. 228. 1. (Magyar Történeti Életrajzok XXVII. évfolyamának I. füzete.) Berzeviczy Márton korának kardcsörtető és pusztító évtizedeiben békés, eredményes működéssel járta be Európát Londontól Konstantinápolyig és Szicziliától Kurlandig, szóval az egész akkor ismert művelt világot, és így Európa több nagy levéltárában, illetve könyvtárában hagyott nyomokat nevének, Veress Endre pedig az ily távoli és rejtett nyomoknak igen szorgalmas, érdemes kutatója. Berzeviczy Márton oly ősöktől, a kik mint Zsigmond és Mátyás király zászlósurai főnemesi ranggal 31 község urainak vallhatták magukat, de oly szülőktől, a kik már visszaestek az igénytelen és kisvagyonú köznemesi rendbe, a sárosmegyei Berzeviczén született 1538-ban. Itt teltek gyermekévei, de már kora ifjúságában Nádasdy Tamás nádor udvarában találjuk, hol a szerény, de eszes íródeákból csakhamar jegyző, titkár lett s már húsz éves korában az ő érdeménél fogva jutnak vissza a Berzeviczyek vagyonuk jelentékeny részének, 15 szepes- és sárosvármegyei községnek, birtokába. Ifjú vágya betelt, midőn ugyanez évben I. Ferdinánd király bécsi udvarába került, hol a m. kir. kanczelláriában ugyan megint csak magyar íródeák volt, de a gyakran mozgó udvari élet kedvező alkalmat nyújtott neki ismereteinek tapasztalatok útján való gyarapítására. így különösen Miksa főherczegnek királylyá választása és megkoronáztatása a cseh, német és magyar rendek által vették rá az udvart azon fárasztó utazásokra, melyekben Berzeviczy megismerhette Prága, München, Strassburg és Frankfurt városokat s tanúja lehetett a prágai, frankfurti és pozsonyi fényes ünnepségeknek. Azonban ép az udvarban szerzett tapasztalatai moggyőzték Berzeviczyt, hogy ismeretei minden tehetsége daczára még nagyon hiányosak a magasabb közéleti tevékenységre és előhaladásra ; 25 éves korában tehát újabb külföldi tanulmányútra indult. London-