Századok – 1913

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - 700

történeti irodalom. 701 ban 1913. januárius 11—26-ig tartó kehely kiállítás tanulságait vonja le a magyar ötvöstörténet szempontjából. Csányinak új megállapítása az olasz eredetű áttetsző ezüst-zománcz. — Bunker Rajnárd a selmeczbányai ágostai hitvallású evangélikus gyülekezet 1685. évi úrasztala poharát ismerteti ; mestere valószínűleg Johann Weidner. — Fejér vármegye alispánja példára méltó eljárása (kérdőíveket küldött a községi jegyzőhöz) folytán Marosi Arnold abba a szerencsés helyzetbe került, hogy előre megállapított programm szerint felkereshette a megye egyes községeit, hogy ottan régiségek után kutathasson. Ezen útjáról számol be, nagy sor őskori és római adatot bocsátván a szaktudomány rendelkezésére. — Sági János a ezéhemlékek gyűjtésére buzdítja a múzeumok vezetőit. — A Külföldi Szemle czímű rovatban Gerevich Tibor számol be az olasz műemléki és ásatási felügyelők első összejöveteléről és annak eredményeiről. Ugyané külföldi rovatban D.' Isoz Kálmán az Ernstmúzeumba került néhány hamisítványról értekezik. Sg. Pilch Jenő : Magyar csapatok az 1812. évi hadjáratban. Szerző az 1812. évi hadjáratban Schwarzenberg herczeg parancsnoksága alatt álló seregtest eddig kevéssé ismert és méltatott működését ismerteti túlnyomó részben a cs. és kir. hadilevéltárban őrzött kiadatlan és ezideig nem ismertetett anyag alapján. Szerző szerint a hadjárat általános harczászati igazságok bizonyítására igen alkalmas úgy egészsében, mint részleteiben. De ettől eltekintve, az ez évi hadjáratnak különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a magyar csapatokat nemcsak vegyesen illesztették be a császári seregtestekbe, hanem kizárólag magyar osztályokból alakított gyalog- és lovasdandárok is szerepeltek, sőt a Bianchi-féle hadosztály valamennyi zászlóalja magyar eredetű volt. Szerző a háború okainak és az európai államok helyzetének vázolása után részletesen ismerteti az osztrák-magyar hadtest szervezetét, az ellenfelek erőviszonyait és •csoportosulásait (igen világos és áttekinthető térképvázlatokkal), majd a hadjárat egyes mozzanatait tárgyalja. így a bevezető hadműveletek kapcsán a Nieswiez irányában való előnyomulást és a jasioldai visszavonulást, a poddubnici ütközetet (aug. 12.), a visszavonuló orosz hadtestek üldözését s végűi a szövetséges hadak általános visszavonulásával kapcsolatban a különféle ütközeteket. Szerző dolgozata kiváló terméke hadtörténelmi irodalmunknak, mely az újabb történelmi kutatás eredményeinek figyelembevétele mellett igazságosan ítél a hadjáratban résztvevő magyar csapatok szereplése felett. (Hadtörténelmi közlemények. 1913. 1—2. f.) Wertner Mór : Az 1328. évi magyar-osztrák hadjárat. A dolgozat nem csupán a jelzett hadjárat kimerítő leírását adja, hanem a kérdésre vonatkozó hibás okleveles közléseknek kijavítása mellett szabatosabb dátum-megállapításokat is tartalmaz. így kiigazítja az