Századok – 1913

Értekezések - FEHÉR GÉZA: Atelkuzu területe és neve - 670

« 676 FEHÉR GÉZA. felelője lenne, t. i. a mai dél szavunk eredeti *edél alakját veszi fel. A második rész a fgr. koto, kodo szónak megfelelő magyar *kozo, haza alakja. így Etelkuzu azonos a német Südheim, szláv poludnjnaa zupa, vagyis Délhazá-val. Maga Konstantinos kétfélekép írja a nevet s »confundálja az ómagyar *edél szóval« a Yolga nevét, a mit bizonyít az, hogy az Etel második szótagját hangsúlyozza. A második részre vonatkozólag úgy véli, hogy lia vele közö-t akart volna kifejezni, magas hangokkal s nem két mély hanggal (u) írja, »az Árpád-házi királyok alatt is mennyire törekedtek a királyi jegyzők (kivéve természetesen a kiveendőket) a kiejtést legjobban megközelítő helyesírásra, midőn pl. a Völgy nevet Velgh, a Nagy-Böszörmény-t Nogbezermen, a Kövesdet Kewesd alakban tették szemlélhetővé : mennyivel inkább feltehetjük ezt a görög császárokról, kik diplomatiai levelezésben állottak az ősmagyarokkal. Konstantinos Előd vajda nevében az ,ő' betűt ,e' betűvel adja: Lebed. Ha a ,köz' szót akarta leírni, azt is bizonyára ,kez'-nek írta volna. A mai haza szónk hajdan minden kétséget kizárólag *kozo volt s még a X—XI. században *chozonak hangzott. Ezt már igenis írhatta a Bíborban született kuzunak«. (A továbbiakról, t. i: hogy az atelkuzui ,magyar fiatalság' el-elrándúlt telenként az Irtis melléki hazába, szólni sem érdemes.) E magyarázat legfőbb hibája az, hogy Borovszky úgy dolgozik a szavak fgr. és magyar alakjaival, mintha az azok között lévő különbség egy-két század s épen azon századok alatt állott volna elő, melyek az atelkuzui tartózkodás és első írott emlékeink keletkezési ideje között elteltek. Sőt még azt is felteszi, hogy az atelkuzui magyarság még érintkezésben volt az Irtis melléki rokonnépekkel. Borovszky ama felfogása, hogy az 'EXÚ. tulajdonképen azonos a dél szónak a finn etelü-hez közelebb álló ómagyar *edél alakjával, már csak azért is helytelen, mert dél szavunknak semmi köze sincs a finn etelii-hez, hanem a mongol Kow. düli ,milieu, midi, minuit' rokona, mint azt Fogarasi János,1 Bálint Gr.3

és Grombócz 3

bizonyítják.1 Kíséreljük meg már most az ATŰMOV^OV , \I:'TÍ). /.ai 1 Ny. K. V. 282. nála dél = mong. dőli. - Bálint G. : Párhuzam a magyar és mongol nyelv terén, 1877. 3 Gombóez Z. Nyr. XXXIII. 548. Ny. K. XXXV. 263—264. Die Bulgarisch-Türkischen Lehnwörter in der Ung. Sprache, Helsinki 1912. 4 Mátyás Flórián : »A magyar ny. finnesítési törekvései ellenéhen« Pécs, 1857. az újperzsa ,diliruz'-zal vetette össze. 1. Munkácsi Arja és kauk. elemek. 31. 1.