Századok – 1913

Értekezések - DR. MISKOLCZY ISTVÁN: Bajtay Antal szerepe Erdély közéletében - 656

BAJTAY ANTAL SZEREPE ERDÉLY KÖZÉLETÉBEN. 659 mére — hogy a rendfőnök útján tiltasson el mindenféle ünnepeltetést, mert az ilyesminek »halálos ellensége«.1 Még októberben megkapta a bárói méltóságot, s hogy jövedelme nagyobb legyen, a pozsonyi prépostságot. így méltó önérzettel írhatta Tapolcsányihoz : »a királyné példa nélköl való kegyelmességgel ennyihány nap alatt conferálta 1. a Püspökséget. 2. az Intimusságot 6000 f. taxáját elengedvén. 3. A Gubernialis intimus Consiliariatusságot. 4. a Báróságot. 5. a Posonyi Prépostságot, s mindezeken felül kegyeimessen azt ígérte, hogy Erdélyben szükségemet értvén, mindenekben segéttetni kiván«.2 Bár a királyné lehetőleg segített rajta, hogy a kitüntetés pénzébe ne kerüljön, mégis sok kiadása volt, s mivel úgy látszik, az udvari élet költséges volt, a jövedelem pedig ennek nem felelt meg, kénytelen volt a rendhez kölcsönért fordulni.3 1761 áprilisában megérkezett XIII. Kelemen megerősítése, mit nyomon követett Baj tay püspökké szentelése. A szertartást épen úgy, mint Batthyánynál, Migazzi végezte Bécsben május 1-én. Felszentelése után megtörtént a beigtatás is. * Az a majdnem 12 évi idő, a melyet Bajtay Erdélyben töltött, nem tartozott életének legkellemesebb korszakai közé. Az erdélyi nemesség zárkózottsága, az idegenből hozott püspök iránt tanúsított bizalmatlansága és lenéző magatartása, a szerencsétlen politikai viszonyok, s az erős felekezeti ellentétek, melyek minduntalan összeütközést szültek a művelt, finomlelkű ember és a királyné hálás híve és eszköze között, s végre megrendült egészségi állapota, mind hozzájárultak helyzetének kellemetlenségeihez. Egészségi állapota már római tartózkodásának utolsó éveiben megromlott, s attól kezdve folyton betegeskedett. Már püspökké kineveztetése előtt szomorú lemondással jósolgatta Károlyinak közeli halálát ; egyetlen reménye akkor az északi hegyi levegő gyógyító ereje. Elképzelhetjük, hogy azok a zavaros viszonyok, mikor püspöki méltósága nagy politikai szerepre utalta, épen nem voltak alkalmasak egészsége ápolására. Maga is többször panaszkodott leveleiben s Buccow is úgy nyilatkozott róla 1 »qu'il ne permette pas, qu'on imprime la moindre chose de diée a moi, ou faite'à ma louange, comme aussi tout publique témoignage d'honneur. Car je svis ennemi mortel de tout cela, et je m'en trouverais offensé au dernier point.« Kegyesr. közp. lvt. 1760 okt. 7-ről. 2 1760 decz. 9. Kegyesr. közp. lvt. 3 Kegyesr. közp. lvt. 42*