Századok – 1913

Tárcza - Vámbéry Ármin † 634

634 TÁ11CZA. vitatása és ezáltal a látókör tágulása. Mert nincs oly nagy nemzet a világon, mely a kisebbtől és elmaradottabbtól nem tanulhatna egyet-mást. Mi magyarok is azon biztatással távozhattunk, hogy becsületes törekvésünket mindenhol ismerik és elismerik. MARCZALI HENRIK. VÁMBÉRY ÁRMIN f 1832—1913. Tüneményes pályafutásnak vetett véget a halál, kioltva Vámbéry Ármin életét. Az egykor szegény és nélkülözésekkel küzdő szabóinas, mint előkelő ember, udvari tanácsos és Európaszerte ismert nagyság tette meg utolsó útját. Ifjú korában a legnagyobb anyagi gondokkal küzdve, szívósságnak nevezhető törhetetlen kitartásával és bámulatos nyelvtehetségével alapozta meg fényes pályáját. Ez utóbbi folytán egyrészt állandó szellemi érintkezést tudott föntartani a nyugat müveit népeivel, másrészt megnyerte magának azoknak a még primitív culturfokon élő népeknek a bizalmát, a kiket meg akart figyelni, a tudomány számára fölfedezni. Hogy azonban szellemi képességei érvényre is jutottak, azt szívós kitartásának köszönhette, a mely visszavitte az iskolába, a mikor már el kellett hagynia, a mely kalandos ázsiai utazásában a sok akadály, baj és szenvedés közt is lelki erejét fönntartotta. Később egész tudományos működése ennek a két éves utazásnak eredményeit szűrte le. Megismerkedve a török nomád népekkel, éles szeme és kitiinő emlékező tehetsége nemcsak nyelvük rejtekeibe hatolt be, hanem még alaposabban életviszonyaik, szokásaik tanulmányozásába. Ennek köszönhette azt a nagy tekintélyt, a melynek Angliában politikai szempontból is örvendett. Legszebb sikereit is ezen a téren aratta, a leíró ethnographia terén. A török faj, annak különböző népei, egész ethnicuma, földje, hazája az ő leírásaiban és könyveiben tárult föl az emberiségnek. Ethnographiai és földrajzi társaságok siettek őt tagjaik sorába megválasztani. Regényes utazásának színgazdag leírása pedig széles körök érdeklődését és tiszteletét keltette föl. Nyelvészeti vizsgálódásainak tudományos eredményei azonban a szakköröket meggyőzni nem tudták. A történettudománynyal csak a magyarság eredétéről fölállított theoriájávai jutott összeköttetésbe. A török eredet elmélete új gondolatokat vetett fel, termékenyítőleg hatott irodalmunkra, a mely fokozott hévvel vetette magát az eredet és a vándorlás függő kérdéseire, végeredményében azonban negatív ítélettel zárult. A török