Századok – 1913

Tárcza - Marczali Henrik: A londoni nemzetközi congressusról 627

630 TÁ11CZA. benyomást nyertem, mintha az angol tudósok egyszer már gyökeresen akarnának végezni a náluk is még dúló műkedvelőkkel és e czélból nagyon kapóra jött nekik a külföldi tudósok elismert tekintélye. Érzik, hogy tudományos képzésűk rendszere csak ritka helyütt vetekedhetik a némettel és ezért gyökeres javítást óhajtanak tanulmányi rendszerükben, hogy elsőségüket fenntarthassák. Aránylag igen sok előadás foglalkozott történet-bölcsészeti, methodikus és levéltári felhasználási kérdésekkel. Az a nagy tetszés, melyet Pirenne belga tudós aratott (ápr. 4-én), midőn a középkori nagykereskedésről és kapitalismus fejlődéséről szólva élesen megtámadta Werner Sombartnak legújabb művét, voltakép a szaktudósok kifakadása volt a »kontár« ellen. A történeti tanulmányok újjászervezését az egyetemeken leghatározottabban sürgette Firth, a hírneves oxfordi tanár. Elmondja, hogy az egyetemek, a tanár és hallgatók száma az utolsó évek alatt nőttön nőtt ugyan, de a vizsgálatoknál semmi súlyt nem helyeznek különös történeti készültségre, és nem is jutalmazzák azt, ki ebben kiváló. Panaszkodik, hogy még a levéltárosoknak sincs szükségük szakbeli készültségre ; csak azt a vizsgát állják ki, mint a többi tisztviselő. A congressus kilenez szakosztályban működött, néha egymástól igen távoleső helyiségekben. E szakosztályok : I. Keleti történet. I. Görög, római és byzanczi történet. III. Középkor. IV. Űjkor. Ennek alosztályai : gyarmati s hadi és tengerészeti történet. V. Vallás- és egyháztörténet. VI. Jog- és gazdasági történet, VII. Középkori és újkori történet és társadalomtudomány. VIII. Archaeologia, praehistiória és ókori művészet. IX. Rokon- és segédtudományok, mely elnevezés alatt a történet philosophiáját és módszertanát foglalták össze a szorosan vett segédtudományokkal. Az előadások délelőtt és délután folytak minden szakosztályban. így lehetetlen volt valamennyit meghallgatni, bármennyi szép vagy sokat igérő előadás Ígérkezett. Csak egyszer mehettem el a III., egyszer a IX. szakosztály ülésére, különben alelnöki tisztem a IV. osztályhoz kötött és bővebben csak ennek tevékenységéről szólhatok. Feltűnő volt a levéltárak ismertetéséről és felhasználásáról szóló értekezések sokasága. Firth már említett értekezésén kivűl ismertette Pirenne a belga, Doughty a canadai, Johnson az ausztráliai, Oliveiro de Lima a brazíliai levéltárakat. Megvitatták, mikép kell megegyeztetni azt a két, szembetűnően ellentétes érdeket : az akták csoportosítását és együtt tartását hivatalos felhasználás szempontjából és azoknak kiválasztását a tudományos kutatás elősegítésére. Megbeszélés tárgya volt az is : hasznosabb-e az egyesítés és központosítás, mint Francziaországban és Belgiumban,