Századok – 1913

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - 623

616 TÖRTÉNETI IRODALOM. , 625 múltjának emlékeit gyűjti. Kívánatos volna, hogy az évek óta szerteszórva megjelent Kemény-féle kassai levéltári anyag szerves feldolgozást nyerjen. — Bella Lajos Kr. u. I. századi, felírása által érdekes római emlékkövet ismertet Sopronból, Téglás István pedig a liskakuti római telepről értekezik. Jankó László fáradságos munká val kívánja Pápa koratörténetét felvilágítani, a melyről eddig mit se tudtunk, s a város környékéről ismerteti a vaszari, kupi, nórápi és pápa-báróczhegyi lelőhelyeket. Tömörkény István a szegedi múzeumba újabban bekerült leletekről referál. Nagy fontosságot tulajdonítunk jelentésében a csábai honfoglaláskori leletről való értesítésnek, a mely a leírás szerint egyik legfontosabb honfoglaláskori leletünk lesz. — Kisebb érdekű jelentések Prószékről és Apahidáról, valamint Díváid Kornélnak és Kenczler Hugó e/r.-nak felvidéki szárnyaso] tárokkörül való vitája adja a füzet hátralevő részét. Az Arehaeologiai Értesítő XXXIII/1913. 2. füzetét az új szerkesztőség Hampel József, a folyóirat 29 éven át volt szerkesztője emlékének szentelte. Márton Lajos dr. kegyeletes sorokban adja az elhúnyt életeművének értékes áttekintését, a melyhez Supka Gézadr. bibliográfiái áttekintést fűzött az elhúnvtnak irodalmi működéséről. E számban jelent meg Hampel utolsó kézirata is, a mely az 1912. évi itáliai és római arehaeologiai kutatásokról számol be. Szeghalmi Gyula az Arch. Értesítő 1913. 1—2. füzetében a szeghalmi Kovácshalomban felásott őskori terramaratelep maradványait írja le, a melyekkel néhol sajátosan keveredtek az avarkori leletek. Both Viktor dr., a ki az elmúlt télen az Iparművészeti Múzeumban egy kultúrtörténeti eredményeiben is értékes kehelykiállítást állított össze, ebből az alkalomból a neves erdélyi ötvös, Hann Sebestyén (1644—1713) öt újabb kelyhét fedezte fel, s róluk értekezik. (Arch. Értesítő 1913. 2. füz.) Soós Elemér a barsmegyei Hrussó vára topográfiai, építési és technikai, valamint történeti leírását adja. Szerző arra az eredményre jut, hogy a várat vagy még a honfoglalás idejében, vagy legalább is a X. század elejénél nem sokkal később építették ; továbbá »hihető, bár nincsenek rá okmányszerű adatok, hogy Hrussó vára II. Endre király háborúi alatt, tehát az 1200—1235. évek közt tartó időszakban már az ország érdekeit védte«. (Arch. Értesítő 1913. 2. füz.) Múzeumi és Könyvtári Értesítő \ 11/1913., 1. füzet. Miske Kálmán br. a magyarországi bronzkor typikáját állítja össze. Ez a typikai összeállítás inkább a laikus közönség tájékoztatására van szánva ; úgy véljük, hogy a bronzkornak ilyen keresztmetszeti áttekintésénél, Hampel ismert előmunkálatai után, nagyobb szükség van a korszak hosszmetszeti, tehát chronologiai typologiájára, a minőt Márton Lajos kísérel meg az Arch. Ért. újabb számaiban. SZÁZADOK. 191?. VIII. FI'ZETi 40