Századok – 1913

Történeti irodalom - Új könyvek - Matskássy Antónia: Halmágyi István »Naplói«-nak magyar művelődéstörténeti vonatkozásai 64 - Molnár Imre: A czenzura története Magyarországon 1600-ig 64

64 TÁRCZA. Dezső Veszprém vidékére nézve (Balácza oz. könyvében), akkor lebet majd méltatni a munka igazi értékét. Épen a Dunántúlra nézve van Pannónia helyrajzának legtöbb kétes •és vitás kérdése, t. i. a pannóniai úthálózat elhelyezése, a melynek döntő pontjai Floriana, Valcum és Mogentianae elhelyezése. F. egy korábbi dol­gozatára való hivatkozással intézi el a kérdést. Amennyiben azóta, hogy •ő a térképen rajzolt elhelyezést ajánlotta, sem kétségtelenül döntő felirati szöveg, sem az egész úthálózatra vonatkozó dolgozat nem szólt ellene (Fenék pusztának Valcummal vagy Mogentianaeval való azonosítása is csak hozzá­vetés, de nem bizonyított dolog), talán igaza is lehet. Mindenesetre óhaj­tandó volna, hogy a dunántúli római úthálózat térképre rajzolható pontjai legyenek a döntés kiinduló pontjai, mert döntő feliratszövegek találásának várása esak a véletlen útjára terelné a vitát. — Daciában a limes Dacicus, illetőleg a határ kérdése tűnik fel, mint eldöntetlen F. térképén ; a magyarázó szöveg már arról értesít, hogy az Erdélyi Nemzeti Múzeum kutatásai (dr. Buday Árpád) a kérdés egy részét eldöntik. — A római birodalmon kivül «só területén F. határozta meg Celamantia nevét Ptolemaeus alapján. Feltűnő, hogy a társországokban a Dráva-Száva közén csupa bizonytalanság látszik, holott Siscia és Sirmium nevezetes, nagy városok voltak. A térkép mindenesetre alkalmas arra, hogy Pan. és Dac. függő kérdéseit •elénk tárja s így a kutatásoknak az eddiginél rendszeresebb folytatását tegye kívánatossá. Matslcássy Antónia : Halmágyi István »Naplói«-nak magyar művelődés­történeti vonatkozásai. Budapest, 1912. A dolgozat Halmágyi István napló­jának (megjelent Szádeczky Lajos szerkesztésében a M. Tud. Akadémia kiadásában, 1906.) lelkiismeretes tartalmi elemzése, a napló anyagának bizonyos szempontok szerint való gondos csoportosítása. A módszer a »Művelődéstörténeti értekezések «-ben eddig követett módszerrel azonos. Bevezetésül adja Halmágyi életrajzát, naplójának méltatását és jelentő­ségének megállapítását ; majd áttér Erdély és Magyarország politikai viszo­nyának rövid jellemzése után az Erdélyben lakó nemzetiségeknek, a magyar társadalom különféle osztályainak, szokásainak ismertetésére ; tárgyalja a közállapotokat, a vallási ügyek, sérelmek, intézmények körül felmerült jelenségeket, eseményeket ; a hadiviszonyokat, különösen a székely határ­őrvidék szervezésével kapcsolatosan, s végül az erdélyi hivatalnoki rend­szert. Halmágyi naplói tulajdonképen néhány évre (1752—53, 1762—69.) terjednek ugyan, de azokat anyaguk gazdagsága, a naplóíró jelentős egyéni­sége és Erdély közéletében betöltött szereplése a XVIII-ik század egyik­elsőrendű forrásává avatják. Molnár Imre : A czenzura története Magyarországon 1600-ig. Buda­pest 1912. E könnyed modorban megírt értekezés a czenzurára vonatkozó intézkedések történetét foglalja össze 1600-ig. A XVI. sz. első felében a czenzura történetére vonatkozó adatok száma igen kevés és így a szerző sem marad a czenzura fogalmának keretén belül, hanem helylyel-közzel kiter-

Next

/
Thumbnails
Contents