Századok – 1913

Történeti irodalom - Cserni Béla: Jelentés a Colonia Apulensis területén 1911/12-ben végzett ásatásokról. Ism. Téglás Gábor 620

616 TÖRTÉNETI IRODALOM. , 620 A tárgy természete okozza, hogy Szende közismert, egyoldalú, materialistikus felfogása nem túlságosan nehezedik a dolgozatra. Az erkölcsi fogalmakról szóló fejezet hívja csak ki különösebben bírálatunkat. Korántsem szeretnők kétségbevonni a gazdasági viszonyok befolyását egyes korok vagy közületek morális felfogására, de elfogultságnak kell tartanunk e befolyás túlbecsülését. A középkori polgárság szigorú erkölcsi nézetei részben kétségkívül a szerzőtől említett gazdasági okok következtében kristályosodtak ki, de — hogy csak egy példával illustráljuk Szende felfogását — a városi lakosság monogám életét mégsem szabad speciális gazdasági körülmények következményeképen felfogni. Sociologiai elméletek kedvéért nem lehet az egynejűséget a városi polgárság különleges intézményéül vagy kiváltságául feltüntetni. Már pedig szerzQ okoskodása erre vezet. Szende tanulmánya — bár új adatokat nem tartalmaz és ismereteinket sem gyarapítja, csak rendszerezi — használható összefoglalását adja a monographikus feldolgozásokból ismert, szétszórt adatoknak. DR. HÓMAN BÁLINT. Dr. Cserni Béla. Jelentés a Colonia Apulensis területén 1911 /12-ben végzett ásatásokról. Különlenyomat a Múzeum és Könyvtári Értesítő VI. évfolyamából. Budapest, 1913. 1—36. kéthasábos oldal 26 ábrával. Dr. Cserni Béla, kinek önfeláldozó buzgalma Dacia katoni székvárosának topographiáját máris annyi értékes adattal gazdagítá s Gyulafehérvár közönségét a tekintélyesebb vidéki múzeumok egyikéhez juttatá, miután a munieipium Aurelii Apulum (CIL. III. 986 és 1132.) s a Colonia Aurelia Apulum (CIL. III. 7773.) fekvését s a legio XIII. gem. táborhelyét már felderíté, most a gyulafehérvári állomástól Maros-Portusig terjedő colonia területén végzett legújabb ásatásairól számol be. Cserni Béla kiváló leleményességgel siet minden kínálkozó alkalmat Apulum története javára értékesíteni. Az utás kaszárnya építésénél résen állva a Castrum délkeleti kapubejáratát derítheté fel annak idején. Az utászgyakorlatok segítették ahhoz a páros bélyeghez, mely Dacia első helyőrségét a legio XIII. gem. és legio prima adiutrix-bm dokumentálja. A marosportusi lakosság a kertje és földjei kihasználásában akadályul szolgáló épületromok eltakarítására szánván el magát, dr. Cserni ezt az alkalmat sem szalasztá el s télvíz idején képes volt napestig ott őrködve, addig diplomatizálni az illetőkkel, míg a rommaradványok rendszeres kitakarását elérhette. A gondosan felmért és lefényképezett falrészletek egy városi