Századok – 1913
Értekezések - DR. RELKOVIĆ NEDA: A felsőmagyarországi hét alsó bányaváros legrégibb közgyűlési jegyzőkönyvei - 591
« A FELSŐM AGY ARORSZ. HÉT ALSÓ BÁNYAVÁROS LEGRÉGIBB JKVEI. 599 gaság folytán az élelmiszert, iparczikket olcsóbban kívánván vásárolni, nem mentek a városi piaczra, hanem a piaczra menő árusítókat útközben megállították, megvették árúik javarészét, úgy hogy a kereskedők csak maradékárúval érkeztek a városi piaczra, a hol a silányabbat is magas áron adták.1 A drágaság idején a gabona is sokba került, ezért a városok leginkább vidékiektől vették kölcsön. A midőn Ernő főherczeg a lakosságot felszólította, hogy az esztergomi érseknek járó gabonatizedet pénzben adja meg, a városok hivatkozván a pénzszükségre, ellenezték azt.2 Két év múlva felmerült a panasz, hogy a lévai várban elfogták a gabonaszállítmányt, hogy a nemesek pálinkát főznek belőle és a töröknek árusították.3 A huszonhét évvel korábban tartott országgyűlés határozatának tehát, a mely a végvárak kapitányait eltiltotta az élelmiszerek lefoglalásától, nem volt foganatja.4 Érthető, hogy ily körülmények közt felszökött a gabona ára. A nemes különben másképen is ártott a kereskedelemnek. Vámot követelt, ámbár a polgár mentes volt alóla.5 A Garam mentén a kereskedést két híd közvetítette. Az egyik a zsarnóczai volt, a mely a Garam völgyét a selmeczi útvonallal kötötte össze ; ezen jártak a Selmeczre menő morva kereskedők.6 A másik híd Újbányával szemben Magosmart községet kötötte össze a Garamvölgygyei. Mindkettőnek szerkezete igen egyszerű volt ; a hideg idő beálltával szétszedték s tavaszszal újból felállították.7 A fontosabb közlekedési vonal a zsarnóczai hídnak vitt,3 a mely a Dóczyak tulajdona volt. A Dóczyak tudva, hogy a bevitel legfontosabb tényezője, persze jól kihasználták. A híd jó karban tartása érdekében állt a városoknak. 1573-ban javítását követelték.8 A magosmarti híd vámja a szentbenedeki konventé volt, de fenntartása az új bányaiak kötelessége. A híd rongált állapota visszahatott a bányaművelésre is, mivel Újbánya bányái a Garam két partján terültek el s így a híd használatára ugyancsak rászorultak. Karbantartása a városnak nagy 1 Közgy. jegyzők. 1580. év 386. 1., körm. ltár fons 18, fasc. 5, nro 406., fons 18, fasc. 7, nro 637. Péch i. m. 269. 1. 2 Közgy. jegyzők. 1578. év 362—363. 1. 3 U. o. 1580. év 386. 1. 4 Corp. iur. 1563. év XII. tcz. 6 Péch i. m. I. köt., 169., 269. 1., Sobó i. m. 28. 1. Közgy. jegyzők. 1566. év 9. 1., 1569. év 139., 197. 1., 1574. év 222. 1., 1577. év 349. 1., 1580. év 370. 1., 1583. év 462. 1., körm. ltár fons 18, fasc. 5, nro 369, fons 18, fasc. 7, nro 637. 9 Sobó i. m. 27. 1. ' U. o. 97. 1. 8 Közgy. jegyzők. 1573. év 216. 1.
