Századok – 1913

Értekezések - DR. RELKOVIĆ NEDA: A felsőmagyarországi hét alsó bányaváros legrégibb közgyűlési jegyzőkönyvei - 591

A FELSŐMAGYARORSZÁGI HÉT ALSÓ BÁNYAVÁROS LEGRÉGIBB KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEI. (1561—1623.) — MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. — 3. Jogsérelmek a városi kormányzat terén. A polgár helyzetét a nemesek és a kamarai tisztviselők magatartása is megnehezítette. Erőszakos viselkedésük a városi élet minden terén nyilvánult. A nemesnek a város, mint autonom testület, régtől fogva szemet szúrt ; a főúr, a ki a jobbágynak parancsolni szokott, a polgárral szemben tehetetlen volt. Büszkeségét ez annál is inkább bántotta, mert a polgárságot mint munkáselemet lenézte. Viszont a város gazdagsága erősen felkeltette kapzsiságát. A polgárt szabadalmai védték meg s épen ezért szembe mert szállni a nemessel is. Hiszen azt sem tűrte, hogy a városban ingatlant szerezzen. De a midőn a királyi hatalom hanyatlásával a közbiztonság az országban meglazúlt, a nemesek felhasználták a kedvező alkalmat, a védtelen városokra törtek, zsarolták és hatalmaskodtak. A bányavárosok a szomszédos birtokosok, a Révayak, Balassák, Dóczyak, Nyáryak, Lévayak, Lipcseyek és Tapolcsányiak jogtalanságaitól sokat szenvedtek.1

A közgyűléseken sokszor felszólaltak ellenök, a beszterczebányaiak pl. Balassa Bálintra és szolgáira panaszkod', ak, hogy több polgár pénzét, valamint lovaikat és ingóságaikat a vámnál elvették.2

Az újbányaiak Tapolcsányi Jánossal perlekedtek s noha a barsi szék elítélte, Tapolcsánvi újból zaklatta őket.3 A másik elem, a mely több tekintetben érzékenyebben sértette a városokat, a kamarai személyzet volt. I. Ferdinánd óta a bánya-1 Pech i. m. I. köt. 169—170. 1.; Wenzel Gusztáv: Az alsómagy. b.városok küzdelmei stb., Sobó i. m. 24—25 1. ; Közgy. jegyzők. 1561. év 2. 1., 1572. év 109. 1., 1575. év 293. 1., 1580. év 370. 1., 1583. év 473. 1., 1588. év 579. 1., 1604. év. 356. 1. Hont várm. monogr. 103—106. 1. 2 Közgy. jegyzők. 1583. év 473. 1. 3 U. o. 1588. év 579. 1.