Századok – 1913
Értekezések - FEHÉR GÉZA: Atelkuzu területe és neve - 577
atelkuzü területe és xeve. 581 Μαιήτιδος λίμνης νέμονται το προς βορέην ανεμον, ημερέων πεντακαίδεκα οδό ν«.1 így a sauromaták a Donon túl laknak, tehát Plinius utóbb említett helyén a Buges tényleg a másik Hypanist, azaz Kubant (Konst.-nál Βονρλίκ) jelenti, de ez Pliniusnak s utána a középkori historikusoknak tévedése, a mely onnan eredt, hogy a két egymástól távol eső folyónak, a Búgnak s Kubannak a régi historikusoknál azonos a Hypanis neve, s így a Bug nevet is tévedésből a Kubanra is használták s gyakran összetévesztették a két folyót. Nem fogadhatjuk el Kuún Gézának a Κονβοϋ-ra vonatkozó magyarázatát sem. Ε nevet Konstantinos egy másik folyó nevével, a Äof>gpte-sal veti össze, a mely szerinte a Búgtól keletre folyik. Ε Κοϋφις név magyarázata ugyanolyan tévedésekre vezette a kutatókat, mint az előbb tárgyalt Hypanis-Bug név. Kuún Gézánál a Κονβοϋ azonos a AbCqpíg-sal, de még nem a Búggal egyezteti a Κοΰφις nevet. Marquart2 már tovább ment s azt bizonyította, hogy a Κονφις a Κονβοϋ névnek egy változata s azonos a mai Búggal. Ε felfogás azonban már Thunmann-nál is megvan.3 Marquart emez egyeztetése a források állításaival szemben tisztán hypothesisen alapszik. Lássuk Konstantinos szövegét, mit mond a Κοϋψις folyóról: »από δε τον Javoνβεως ποταμοί μέχρι τον προρρη&έντος κάστρου τον -Σάρκελ οδός εστίν ημερών ξ' μέσον δέ της τοιαύτης γης ποταμοί μέν είοι πολλοί, δύο δέ μέγιστοι «ξ αυτών, υ τε /Ιάναστρις και ό Λάναπρις, είοι δέ έτεροι ποταμοί, δ τε λεγόμενος Δνγγονλ και 0 "Ύβνλ, ό Άλμαται και ό Κονφις -/.αϊ ο Βογοϋ και έτεροι πολλοί1«.4 Itt a »Κονφις« és a »Βογοϋ« világosan két külön folyó, Marquart tehát e nehézséget úgy tűnteti el, hogy szövegjavítást ajánl: a »ő Κοϋφις και ό Βογοϋ« helyébe »ό Κονφις ό καί Βογοϋ«.5 Ezt a felfogást t. i., hogy a Κοϋφις azonos a Búggal, támogatná az, hogy az ókoriaknál a Bug neve ugyanaz, mint a Kubáné, vagyis Hypanis, így a Kuban »Κοϋψις« nevét is a Búgra alkalmazhatták. De ellene mond ennek a felfogásnak Konstantinos fentebb idézett helye, a mely épen az ellenkezőt mondja, mint Marquart, a ki épen úgy akarja 1 Herodotos lib. IV. c. 21. 26. 1. 2 J. Marquart: Osteuropäische und Ostasiatische Steifzüge. Leipzig, 1903. 505. 1. 3 Tlmnmann: Untersuchungen 145. 1. ο) jz. »Vielleicht ist Κοβυοΰ der Κονφι; älterer Byzantiner und also wahrscheinlich der Bog, oder der Liman, in welchen der Dnepr und der Bog zusammenfliessen.« 1 De adin. imp. c. 42. 5 Marquart O. u. o. Str. 505. 1.