Századok – 1913

Tárcza - ga.: Eltünt Kossuth-érmék 57

58 TÁRCZA. szárnyán nagyra nőtt, titkos készülődéseket nem vette valami komolyan. Néhány esetben azonban súlyos besúgások alapján mégis kénytelen volt a vizsgálatot elrendelni. így május végén Füleky György zempléni első alispánt bizalmasan arról értesítette, hogy egynémelyekújabb nemzeti felkelést akarnak támasztani. Zemplén megyében Bujanovich Rudolf dobrai nagybirtokos a Kossuth Lajos megbízottja. Rengeteg fegyvert és Kossuth-pénzt rejteget. Feladata : a megyéből 10.000 honvédet talpra állítani. Elrendeli tehát, hogy az alispán katonai karhatalommal nyomban házkutatást tartson Bujanovichnál Dobrán. A kassai 15. hadosztályparancsnokság ez irányban már megkapta a szükséges útasítást. Bujanovich Rudolf megyeszerte tisztelt és tekintélyes hazafi volt. Hogy ezrekre menő fegyvereket rejtegetne ? Abban az alispán hitt legkevésbbé. »Veszedelmes« levelezése azonban van s ez épen elegendő arra, hogy bajba kerüljön. A hivatalos komolyságot tehát valamiképen össze kellett egyeztetni a hazafiúi kötelességgel ! A házkutatás megejtését Szilágyi Pál rákóczi szolgabíróra bízta, aki 1849-ben szinte az életével fizetett honvédi mivoltáért. Szilágyi, a ki már nem értesíthette barátját, Bujanovichot, a veszedelemről, a katonaság kíséretében éjnek idején érkezett Dobrára. De módját ejtette, hogy a »beteges« házigazdát gyengéden ő kelthesse fel álmából. Az az egynehány őrizetlen pillanat épen elegendő volt arra, hogy a gazda veszedelmes iratai a kandalló tüzébe kerüljenek. A katonaság az egész udvarházat fenekestül felforgatta, ám a Tettegett fegyverkészletet sehol sem találta. Találtak azonban két láda pénzt. Erről leltárt vettek fel két példányban. Az egyiket a vezénylő tiszt vitte magával, a másik a ládákkal együtt Füleky György alispánnak adatott át. Füleky és bizalmasa, Pehovits, nagyon kíváncsiak voltak a ládák tartalmára (ők nem vettek részt a házkutatásban), s így aztán Tiamarosan felfedezték, hogy a szolgabírói és a katonai pecsétek a fedőlapok egy-egy szeletét mindkét ládán szabadon hagyták és hogy •épen e szeletek oly erőtlenül teljesítik kötelességüket, hogy aligha birják ki a budai utazást. Meg kellett igazítani, azaz előbb még gyengéden .fel kellett azokat emelni. Az egyik ládában vadonatúj nyomású papírpénz volt különféle értéknemben. Sajnos, a »bankó-pénz« leírásával nem bajlódik Pehovits. Azt mondja, hogy Kossuth-bankók, de nem 1848/49-ből, hisz azokat jól ismerte. Maga a naplóíró is azon nézetének ad kifejezést, hogy valószínűleg a londoni (1860) Kossuth-bankókból valók voltak. A másik láda nagyságban a mai ötkoronásra emlékeztető, fényes •ezüst érmekkel volt tele. Igv írja le : »A remek kiállítású, finom dombormetszésű ezüst érem egyik lapján felül félkörben : Egy istenünk,