Századok – 1913

Értekezések - DR. RELKOVIĆ NEDA: A felsőmagyarországi hét alsó bányaváros legrégibb közgyűlési jegyzőkönyvei - 518

A FELSŐMAGYARORSZ. HÉT ALSÓ BÁNYAVÁROS LEGRÉGIBB JKVEI. 531 vitte a városbíró elé, hanem a megyeszékhez fordult. A katonaság is a legbosszantóbb gúnyolódással sértegette a lakosságot s nem vetette magát alá a városi törvényeknek.1 A XVII. század elején a török ellen vallon katonákat rendeltek Zólyomba. Ezek is a városoknak, mint a környéknek valóságos csapásaivá lettek.2 Újbánya határába is elkalandoztak, majd Magosmart községre törtek s innen csak akkor távoztak, a mikor az új bányaiak 113 frt értékű eleséggel látták el őket.3 Úgy látszik, hogy az ebben az évben tartott országgyűlés e betöréseknek hatása alatt tiltotta el a katonákat a kóborlástól.4 Ezekhez a sérelmekhez j árúit, hogy a Felvidék még mindig nem élvezett békét, úgy hogy a lovas kémek tartása ismét szükségessé vált.5 A katonai teher tehát elviselhetetlenné lett. A városok 1601-ben 10 márka ezüstöt küldtek Pogrányi Benedek dunáninneni viczegenerálisnak, hogy a katonák számát csökkentse,® de eredménytelenül. Egy év múlva a városok azt kérték, hogy legalább százzal szállítsák le a szécsényi drabantok számát. Ehhez j árúit, hogy Pogrányi a Csábrágra elhelyezett 20 drabant tartásdíját is követelte, a városok ellenben, mivel nekik előre nem jelentették be, nem akartak fizetni.7 Hiszen a költség fejében csupán Szécsénybe 1592 és 1603 közt 54.035 frt 93 dénárt fizettek.8 Két év múlva az országgyűlés elé vitték az ügyet.9 Mikor Mátyás főherczeg és Pogrányi a szécsényi drabantok fizetése után kérdezősködtek, felvetődött a kérdés, hogy ne fizessék-e a drabantokat posztóval ? Selmeczbánya azonban ezt ellenezte s így minden a régiben maradt.10 Ilyen körülmények közt köszöntött be a Bocskay-felkelés. A városokat minden hír izgalomba hozta, hiszen az 1604-iki nov. 18-iki közgyűlés idején a hajdúk már Muránynál táboroztak. Ezen a gyűlésen Rappach Kristóf főkamaragróf, Gyürki 1 Közgy. jegyzők. 1584. év 505—507. I. 2 Matunák : Véghles vára 141. 1. A Körmöcz vidékén történt betörésekre 1. Bars vm. monográfiája 114. 1. a hontmegyeiekre Hon! vm. monogr. 324. 1. 3 Közgy. jegyzők. 1600. év 276. 1. 4 Corp. iur. 1000. év art. 19. 5 Közgy. jegyzők. 1600. év 182. 1. • U. o. 1602. év 270. 1. A jegyzőkönyv már 1592-ben drabantokat helyez Szécsénybe, holott a véghely csak 1593-ban kerül a király kezére. A tévedés onnan eredhet, hogy az 1592 óta különböző helyeken tartott 200 drabantot egy év múlva Szécsénybe szállásolták el. 7 Közgy. jegyzők. 1601. év 195. 1. Ez évben a drabanttartás fejében elengedték a taksát. (Acsády Ignácz : A magv. adózás története 1598— 1604-ig. Értek, a törttud. köréből, 20. köt., 80. 1.) 8 Közgy. jegyzők. 1602. év 2-41. 1. » ТТ. о. 1604. év 356. 1. 10 U. о. 363. I. 34* »