Századok – 1913

Értekezések - DR. ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király római császári koronázása - 481

ZSIGMOND KIRÁLY RÓMAI CSÁSZÁRI KORONÁZÁSA. 497 ságaikban őket megöltalmazandja. Egyúttal kijelentették, hogy ezt az esküt a király személyesen is le fogja tenni a pápának. Ez a végleges szöveg a fogalmazványtól több részletben eltért. Az eredeti fogalmazványban szerepeltek még a VII. Henrik által kiállított kiváltságok is, melyek megerősítésére a követek kötelezettséget vállaltak volna. Ez a végleges szövegből kimaradt. Eltérés van továbbá ott, a hol Zsigmond megigéri, hogy a római egyház birtokait, illetve azok egy részét nem fogja birtokába venni, ide beszűrődött a végleges szövegbe, hogy mások által sem engedi azokat — a mennyire azt megakadályozhatja — birtokoltatni. Az eredeti fogalmazvány továbbá magában foglalta e kifejezést »quod ecclesie Romane vazallos nullatenus offendet«, a mely kifejezésbe a végleges szöveg beleszúrta még a »contra iustitiam« kifejezést, a mely megfelelt a régi, a Constitutio Clementinában foglalt határozatoknak. Az április 7-i eskü fogalmazványában továbbá szerepelt a juramentum securitatis is, a mely szerint Zsigmond megígérte, hogy ha a pápa beleegyezésével Rómába jövend, a római egyházat és a pápát »pro posse exaltabit et neque vitám aut membrum, neque ipsum bonorum pontificatus, quem habet, eius voluntate aut consilio vei consensu sive ipsius exhortacione perdet« és hogy Rómában semminemű olyan ténykedést nem fog végezni, a melynek gyakorlása a pápát illeti meg. Megigéri továbbá, hogy a mennyiben a Patrimonium területéből valami az ó (Zsigmond) tulajdonába jutott volna, azt a pápának vissza fogja adni, egyúttal gondoskodni fog arról, hogy összes olaszországi vicariusai a pápát a pitrimonium birtokában tehetségükhöz képest megvédelmezzék, valaminthogy megigéri, hogy mindenben a pápa védelmezője és oltalmazója leend. Ez a juramentum securitatis az eskü végleges szövegéből kimaradt. Tartalmilag megegyezik a fogalmazvány azzal az esküvel, a melyet Zsigmond már 1418 január 23-án a konstanzi zsinat alkalmával V. Márton pápának letett volt.1 Zsigmond megbízottai úgy látszik ennél az oknál fogva kifogást, emeltek az ellen, hogy Zsigmond a juramentum securitatist még egyszer letegye és ez az álláspontjuk érvényesült is. A juramentum securitatis elmaradt és az április 7-én letett eskü végleges szövege azt nem említi. Ellenben a követek megígérték, hogy a király a koronázási esküt le fogja tenni, a mi aztán a koronázás alkalmával meg is történt. Thallóczy és Schlick a consistoriumban általuk letett esküről ünnepélyes okiratot állítottak ki.2 Ezzel a tárgyalások a 1 L. Fii stre naplóját, Finke i. h„ 237. 1. 2 R. Т. A.. X. kö et, 454. szám. SZÁZADOK. 1913. VII. FŰZET. 32