Századok – 1913

Történeti irodalom - Ortvay Tivadar: Pozsony város története. IV. köt. I. rész. Ism. Dr. Dési Imre 45

-45 TÖRTÉNETI IRODALOM. TÍatovics-féle oklevél volt az első, a jelenlegi oklevél pedig már a második hamisítvány, mely 1493 és 1690 közt készülhetett. Hogy ki építette a kolostort és mikor ? Erre az a válasza, hogy Koriatovics is építhette, de nem 1360-ban, hanem 1393—98 és 1414 között, bár az is lehetséges és valószínűbb, hogy a kolostor jóval Koriatovics előtt már létezett, ő csak anyagi helyzetéről gondoskodott jobban s így vált a nép emlékében a kolostor alapítójává. Azt sem lehet állítani, hogy a szerzet jogtalanúl bírta a kérdéses javadalmakat. Lehet, hogy Tódor herczeg maga adta, de adhatták előtte mások, vagy a halála után is, csakhogy nem foglalták írásba s a szerzet antiqua connsuetudine bírta. Mikor pedig vitássá vált a birtoklás, fölmerülhetett természetesen az oklevél készítésének az eszméje is. Hodinka szerint az oklevél 1396 és 1426 között készült, de az 1493-ban Korvin herczeg előtt fölmutatott oklevél és a manapság Pozsonyban •őrzött példány nem azonos, a régi 1493 és 1635 közt eltűnt, a mai pedig annak 1569 és 1597 között készült második példánya. A birtoklás jogára pedig az a véleménye Hodinkának, hogy Koriatovics gondoskodott a szerzetesek ellátásáról s lehetséges, hogy a várból is juttatott nekik valamit s a mellett Bubiliska és Lauka faluk jövedelmét is utalványozta részükre. Az is gondolható, hogy erről nem oklevél, hanem csak valamelyes följegyzés létezett. Mikor aztán •ő is, neje is elhaltak, tisztjei, szolgái elszármaztak s a vár más kezekbe ment át, az árván maradt szerzetesek fölépítették fából szerény kolostorukat, s hogy megélhessenek, az említett följegyzés alapján megszerkesztették a herczeg nevében kelt oklevelet olyképen, hogy a régi följegyzésből fölvették az addig élvezett jövedelmet s nem tudva, hogy lehetséges-e vagy nem, megtoldták a tizeddel.1 Igv áll a nevezetes oklevél ügye a tudomány mai világítása mellett. Lehetséges, hogy újabb adatok napfényre kerülése tovább fogja fonni a vitának már eddig is hosszú fonalát. Sz. Ortvay Tivadar : Pozsony város története. IV. k. Első rész : A város politikai szereplése a XVI-ik század első felében a mohácsi vésztől I. Ferdinánd király haláláig 1527—1564. Pozsony. Kiadja a Pozsonyi Első Takarékpénztár. 1912. 8°, XVI, 447 1. Pozsony város nagyszabású monographiájának IV. kötete a város 1526—64-iki történetét tartalmazza. A felölelt korszak I. Ferdinánd uralkodásának idejével esik egybe, a minek oka abban rejlik, hogy Pozsony e korbeli politikai története (e kötet anyaga), tulajdonképen Nyugat-Magyarország politikai történetével azonos. A ket-1 Hodinka id. műve 174. 1.