Századok – 1913

Tárcza - Hivatalos értesítő - 476

6 35. Kallós Ede dr. Vázlatok az V. századbeli athéni életről. Uránia 205—211., 258—264. 36. Kiss Géza dr. Jus distrahendi és lex commissoria. Adalékok a római és görög-egyptomi zálogjog történetéhez. Erd. Múz. Egyl. jog- és társad, tud. szakosztály kiadványa III. füz. (Külön is megjelent. 8-r. 46 1.) 37. Konrád Ferencz. A régi görögök lakomái és társas mulatságai. Nyitrai főgim. 1911/12. ért. 3—20. 1. — Ism. Hittrich Ödön. Philol. Közi. 258. 1. 38. Kónya Gyula. Az areiopag rövid története Ephialtesig. (Csurgói ref. főgim. 1911/12. értés. 11—29. 1.) — Ism. Tárczy Károly. Egy. Philol. Közi. 251. 1. 39. Láng Margit dr. A mykenei kultura női viselete. Arch. Értés. 234—243. 1. 40. Láng Margit dr. ö-görög iskolai élet. (Bp. nőképző-egyl. leánygim. 1911/12. értés. 3—14. 1.) — Ism. Geréb József. E. Ph. K. 374." 1. 41. Marcocchia, Giacomo. La leggenda di Diocleziano in Dalmatia e nel Montenegro. Spalato, 1911. — Ism. Radonic J. Ljetopis Matice srpske 285. Knj. 103. 1. 42. Meyer, Ed. Geschichte des Altertums. I. Bd. 1910. — Ism. Mahler Ede. Tört. Szemle 244—253.1. 43. Ostern Salamon Pál. Görög-római kultúra és primitív társadalmak. Huszad. Század 25. köt. 358—371.1. 44. Patek Béla. Flavius Claudius Julianus. (Nagykárolyi áll. polg. fiúiskola 1911/12. értés. 3—47. 1.) 45. Révay József dr. Róma és a kereszténység. Athenaeum. 1. sz. 114—151. 1. ' 46. Tordai Vilmos. Epimenidesz. Pesti Hirl. 305. sz. 47. Vári Rezső. A görög tudomány az ókorban (Bdp. II. ker. főgim. 1911/12. értés. 1—82. 1.) — Ism. Kallós Ede. Egy. Phil. Közi. 756. 1. 2. Középkor. 48. Ballagi Aladár. A templomos-rend eltörlése. (Kivonat.) Akad. Értés. 65—86. 1. 49. Berzeviczy Albert, Alfonso nápolyi király levelezése Siena ügyében. Tört. Szemle 84—86. 1. 50. Bunea, dr. Augustin. Incercare de istoria Românilor pâna la 1382. Editiunea academiei románé. Bucuresti, Socec. 1912. (8-r. 2 lev., 226 í., 1 lev.) 51. Czakó Ambró dr. Bresciai Arnold és Abelard. Békefi-Emlékkönyv 92—99. 1. 52. Diehl, Charles. Manuel d'art byzantin. 1910. — Ism. Darkó Jenő. Tört. Szemle 253—264. 1.