Századok – 1913

Történeti irodalom - Új könyvek - Szelényi Ödön: Eckehart mester élete és tanítása 460

460 TÖRTÉNETI IRODALOM. 460 lönösen az Okiratok czínien adott komikus regesták s egyéb forrásfelsorolás, meg az Utószó-beli mentegetődzés nem enyhítik azokat a főbenjáró kifogásokat, a melyeket a bírálat annak idején szóvá tett. Dr. Szelényi Ödön : Eckehart niester élete és tanítása. Pozsony. Wigand. 1913. 8° 48 1. — Széleskörű búvárkodás és alapos kritika eredménye e kis munka, mely tárgyánál fogva sokkal inkább a bölcsészet körébe tartozik, de itt is megemlítést és méltánylást érdemel nemcsak azért, mert a legelső magyar munka, mely a híres domonkosrendi barát életével és tanításával önállóan foglalkozik, hanem azért is, mert Eckehart mester életét tömör vonásokban adja és érdekes alakjának a kor sikerült megrajzolásával megfelelő hátteret állít. Majd sorban tárgyalja Eckehart műveit, tanítását, metaphysikáját, etikáját, tanának következményeit, végül egy összefoglalásban megállapítja, hogy Eckehart rendszere monismus, melynek középpontja az Isten. A munka a legújabb adatok felhasználásával kijelöli Eckehart mester helyét a német philosophálás és vallásos élet történetében. Végül a vonatkozó gazdag irodalom van felsorolva. (rk.) A magyarországi ág. hitv. ev. egyetemes egyház levéltárának jegyzéke. (Elenchus archivi generalis ecclesiae ev. aug. Conf. in Hungaria.) I. kötet 1719 évig. Budapest, 1912. 4°. V + 184. 1. — A czímben jelzett gazdag és értékes levéltár gondozója, Góbi Imre levéltárnok szerkesztette és adta ki e kötetet. Az előszóban előadja a levéltár rendezésének leveit és rövid történetét ; nem lett volna azonban felesleges magának a levéltárnak történetét is, rövid vonásokban előadni. A levéltár rendezésének elvét és módszerét — így kívülről — nem tarthatjuk valami szerencsésnek, mert az olyan rendezés, mely »nem szünteti meg azt a visszásságot, hogy az együvé tartozók széjjel vannak szórva s a nem egymáshoz valók összecsoportosítva« rendezésnek a legjobb akarattal sem mondható. így a katalógus nem egyéb, mint a levéltári anyag topographikus leírása, melyhez, a gyors és biztos tájékozódás végett, egy külön betűrendes index szükséges. Az előszó hiányossága miatt nem vagyunk tisztában a czíműl szolgáló jelek (I. a. 1—I. a. 29—I. b. 1—I. b. 21—I. c. 7.) tulajdonképeni jelentőségével sein. A czímlap szerint a jegyzék anyagának korhatára 1791 s mégis 1792-ből sőt 1802-ből való irat is van benne felsorolva. (176. és 165. lapok.) A levéltárban sok becses okmány van, p. o. Luther Mártonnak több eredeti kézirata ; de azt is meg kell állapítanunk, hogy igen sok olyan anyag is bentmaradt, mely bátran ki lett volna selejtezhető, p. o. a közkézen forgó nyomtatott művekből vett másolatok, (rk.) Endrődi Sándor : Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842—49. Budapest. 1911. 8° 545 1. — A Petőfi-könyvtár, melyben az Endrődi jelzett gyűjteménye mint utolsó füzet jelent meg, a nagy költő egyéniségének és költészetének tisztább s lehetőleg több szem-