Századok – 1913

Történeti irodalom - Új könyvek - Csanády László: Telekessy István 457

TÖRTÉNETI IRODALOM. 457 Igazi római lélek, a ki »aequo animo« visel el jó és balsorsot egyaránt. Érdekes művészeti különlegessége van a 19. levélnek. Rómából írja : megjegyzi, hogy itt a levegő fölötte tiszta s elmondja, hogy miféle színeket lát a természetben. A szobrász Ferenczyben van valami a festő meglátásából. Rajzolni nem tudott tökéletesen, de a tájkép-színek iránt, úgy látszik, eleven érzéke volt. Mindenféle kultura érdekli : irodalom, színház, zene egyformán. Több érdekes kortörténeti adatot is találunk itt-ott : leírja a Napoleon elleni szent szövetség ünnepélyét Bécsben (1—2. levél), a kivilágítást, József nádort, a ki magyaros ruhában jelenik meg s kocsiját csikósszerszámmal ékesített fekete lovak húzzák. A hazafiság — természetes e korban — Ferenczy lelkében is nagy helyet foglal el, de politikával nem foglalkozik s mindig a békésen haladó párthoz tartozik. Bár Széchenyi nem volt jó embere, s lenézte az egyszerű származású szobrászt, inkább őt választaná, ha Kossuth és Széchenyi közt kellene választani (140. lev.). Ügy látszik, a szabadságharcz se tett lelkére nagyobb hatást : örül a magyar fegyverek diadalának s megemlékezik a Kiss Ernő tiszteletére adott fáklyászenéről, de gúnyosan ír Petőfi köztársasági hajlamairól s az önkényuralom nem hagy rajta látható nyomot. Teljes elismeréssel adózunk Wallentiny Dezsőnek, a ki önzetlen buzgalomból vállalkozott e kötet szerkesztésére. Kritikával dolgozik s megjegyzi, hogy azon levelek teljes hitelességéhez, melyek csak Ferenczy József másolatában maradtak fönn, szó fér. A 141, levélben Ferenczy megrója, hogy a Nemzeti Színházban annyira tetszik a részeg kortes-lárma. Jellemző Ferenczy fölfogása, ki sohsem érdeklődött a politika iránt. Itt szükséges volna egy jegyzet, hogy a szóban forgó darab Nagy Ignácz Tisztújítása. Máshol ellenben sok is van : a szerkesztő magyarázza az egyszerű latin idézeteket s közismert történeti nevek kivoltát. Azonban mindenkép dicséretre méltó az a szorgalom, a melylyel utána járt a legapróbb adatnak is, mely nagyobb világot vethet Ferenczy István életére. VÉRTESY JENŐ. ÚJ KÖNYVEK. Csanády László : Telekesy István. Eger. 1912. 8° 139 1. — A dolgozat a II. Rákóczi Ferencz szabadságharczában tekintélyes szerepet játszó egri püspök életrajzát adja. Családja Vasmegyéből származik, ott született (Csömötén) 1633 aug. 20-án Telekesy István is ; papi pályára lépvén, 1655-ben a nagyszombati egyetemes papnevelő intézetben találjuk ; 1658-tól Rómában tanult, honnan visszatérve. Rozsnyón, s a gömörmegyei Hárskúton lelkészkedett.